Családtervezés és pénzügyek – érthetően az ellátásokról 4. rész

Alanyi jogon járó ellátások és a fizetés nélküli szabadság

Cikksorozatunk legutóbbi részében a „GYED Extráról” és a bölcsődei ellátás, valamint GYED kapcsolatáról írtunk. A korábbi részekben is sokakat érintő témákat jártunk körbe, érdemes elolvasni őket.

Ebben a részben az alanyi jogon járó ellátásokat és a fizetés nélküli szabadságot szeretnénk bemutatni.

A magyar biztosítási- és családtámogatási rendszer meglehetősen sokfajta ellátást és támogatást biztosít a gyermeküket saját háztartásukban nevelő családok részére. Ezek egy része biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás, azonban vannak mindenki számára alanyi jogon járó ellátások is, mint például a GYES, vagy akár az egyszeri anyasági támogatás.

Nézzük meg most ezeket sorrendben.

• 1. Egyszeri anyasági támogatás – Anyasági támogatás annak a nőnek jár a szülést követően, aki a várandóssága alatt legalább négy alkalommal (illetve koraszülés esetén legalább egyszer) várandósgondozáson (terhesgondozáson) vett részt és ezt bizonyítani is tudja. Ennek legegyszerűbb módja a várandósgondozási kiskönyv bemutatása. Egyszeri összegről beszélünk, melynek mértéke 2023-ban egy gyermek után 64.125,- forint, ikrek esetén 85.500,- forint. Az igénylést a gyermek születését követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.

• 2. Családi pótlék – Havi rendszerességgel folyósított támogatás, melyet visszamenőleg maximum 2 hónapra lehet igényelni.

• 3. GYES – Gyermekgondozást segítő ellátás, mely a gyermek születésétől 3 éves koráig, ikergyermekek esetén pedig tankötelessé válásuk évéig jár. Más ellátás mellett nem folyósítható, tehát ha valaki CSED-et vagy GYED-et kap, mellette nem jár a GYES, csakis ezen ellátások folyósításának megszűnése után. Viszont, ha valaki nem jogosult CSED-re, GYED-re, akkor már a szülés napjától igényelheti a GYES-t. Havi összege 2023-ban is, hasonlóan a korábbi évekhez bruttó 28.500,- forint, melyből 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra, így a kézhez kapott összeg 25.650,- forint egy gyermek esetén. GYES egyszerre maximum 2 gyermek után járhat, amely alól kivétel, ha ikrek születnek. Tehát ha egy családban 3 kisgyermek van, akkor is csak kettő után jár GYES. Viszont például ha egy gyermek mellé ikrek születnek, akkor három gyermek után jár az összeg, mert ebben az értelemben az ikreket „egy gyermeknek kell tekinteni”. GYES mellett a gyermek fél éves koráig nem lehet munkát végezni, kereső tevékenységet folytatni. Ezt követően nincs korlátozva a munkavégzés és bölcsődébe, óvodába is járhat a gyermek.

További hasznos információ, hogy GYES-re (valamint CSED-re, GYED-re) jogosult szülők, nagyszülők sikeres KRESZ vizsga után legfeljebb 25.000,- forint mértékben visszaigényelhetik a költségeket.

• 4. GYET – Gyermeknevelési támogatás, hétköznapi nevén „Főállású anyaság”, mely alapjaiban hasonló a GYES-hez, azonban nem alanyi jogon jár. Az a szülő és gyám jogosult rá, aki saját háztartásában legalább 3 kiskorú gyermeket nevel. A GYET a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltése után, legkésőbb 8. életévének betöltéséig jár. Fontos tudni, hogy megszűnik a jogosultság, ha már nincs legalább 3 kiskorú a családban, tehát például a legidősebb gyermek betölti 18. életévét, ezáltal nagykorú lesz. Összege megegyezik a GYES összegével. GYET folyósítása mellett maximum heti 30 órában lehet dolgozni, kivéve, ha a munkavégzés a saját otthonban történik, mert ebben az esetben nincs korlátozva a munkaórák száma.

Végezetül essen pár szó a fizetés nélküli szabadságról.

Sokaknak ijesztően hangzik ez az egyébként egyszerű, munkajogi szempontból viszont annál fontosabb szabadság. Mi is ez pontosan? Hivatalos nevén gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, melyre az Mt. szerint jogosult a szülő legkésőbb gyermeke 3 éves koráig. Gyermek születése esetén szüléstől (vagy legkorábban a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól) munkajogi szempontból 168 napig szülési szabadságon van a munkavállaló.

Amennyiben továbbra is otthon kíván maradni az anyuka (vagy adott esetben innentől az apuka) a gyermekkel, úgy fizetés nélküli szabadságot kell, hogy igényeljen. Ennek hiányában, mivel a szülési szabadsága megszűnt, munkavégzési kötelezettsége lenne, aminek, ha nem tesz eleget igazolatlanul van távol. Persze mindenkinek egyértelmű, hogy ha az anyuka nem jelzi a munkahelyén azt, hogy szeretne a gyermeke fél éves kora után visszatérni dolgozni, akkor az azt jelenti, hogy továbbra is otthon marad.

Igazoltnak tekintik a távollétet, „hiszen gyermeke született, vele van otthon, kapja a GYED-et”. Igen ám, de ha a fizetés nélküli szabadság nincs igényelve, akkor nem is jár, ez esetben pedig hivatalosan igazolatlan a távollét, aminek következménye, hogy szünetel a biztosítás. További hátránya az igénylés elmaradásának az, hogy a későbbiekben, amikor szeretne a munkavállaló visszamenni dolgozni, nincs mit megszüntetni. Vagyis hiába adja le a fizetés nélküli szabadság megszüntetésére vonatkozó kérelmét, a munkáltatónak nincs mit megszüntetnie. Ennek persze csak egy esetleges munkáltató-munkavállaló közti konfliktusnál lenne jelentősége, ott azonban fontos lehet. Miután ez egy törvény erejénél fogva járó szabadság, melyet a munkáltató nem tagadhat meg, igényléséhez pedig elég pár mondatot papírra vetni, nem érdemes megspórolni.

A következő részben a munkába való visszatérés útvesztőjébe merészkedünk és igyekszünk azt érthetően és egyszerűen leírni.