2024. 12. hét – Heti PénzPiac – Újratervezés

A természetben számos folyamatra a ciklikusság jellemző. Elég csak a nappalok és éjszakák váltakozására vagy az évszakok egymásutániságára gondolnunk.

A gazdaságok működése is sok hasonlóságot mutat az előbbiekkel, növekedő és lassuló szakaszokból álló periódusokkal. Habár az egyes országok különböző szektorai egyedi összetételűek, a sok, határokon is átívelő üzleti kapcsolat következtében jelentős együtt mozgás, összehangoltság figyelhető meg.

A 2010-es évek végére a globalizálódás 40 éves folyamata csúcsra ért. A világgazdaság jelentős részét kitevő beszállítói- és kereskedelmi értékláncok tízmilliói magasfokú integrációról, óramű pontosságú működésről tettek tanúbizonyságot. Gyakorlatilag teljesen szabadon áramlott a tőke, az áru és a munkaerő oda, ahol a legkedvezőbb feltételeket kínálták értük. Ez elősegítette a kiegyensúlyozott, tartós globális gazdasági növekedést, mely rendkívül alacsony infláció mellett valósult meg.

Közben arról sem feledkezhetünk meg, hogy a jegybankok is aktívan részt vállaltak ebben a sikertörténetben. A kamatszint történelmi mélységbe süllyesztése mellett a pénzrendszer likviditását is éveken keresztül folyamatosan növelték.

A feltételek kedvezőek voltak ahhoz, hogy a gazdaságok minden szegmense emelt „hőfokon” üzemeljen. Így nem volt szükség arra, hogy az állami költségvetések aktívan stimuláljanak. A konjunktúra növelte bevételeiket, eközben viszont a kiadási oldalak változása moderált maradt, nem utolsósorban az alacsony kamatterheknek köszönhetően.

Ez az idilli, már-már tankönyvi példaszerű folyamat szakadt meg a világjárvány 2020 eleji kirobbanásával.

A fertőzés megállítása érdekében bevezetett lezárások és korlátozások hatására az elmúlt évtizedekben fokozatosan felépült beszállítói értékláncok és kapcsolatok elszakadtak. Ezek együttesen gyors gazdasági visszaeséshez vezettek, mintha valami „eltört” volna.

A kormányok látva a gazdasági folyamatok tehetetlensége folytán fellépő bizonytalanságokat, a tettek mezejére léptek. A leállások folytán kieső vállalkozói bevételeket állami támogatásokkal pótolták, a lakosság irányába pedig célzott juttatásokat eszközöltek.

A rövid távú célt sikerült is elérni, a globális konjunktúra egy év kihagyással folytatódni látszott. A kisiklott gazdasági vonatot azonban nem sikerült a korábbi pályára visszavezetni. A legtöbb országban egy jó teljesítményű év után újra gyengülni kezdett több szektor, főként a termelők teljesítménye. A kevés jól teljesítő ágazat (pl. szolgáltatások) pedig nem tudta egyedül visszahozni a tartós GDP növekedést.

A gazdasági teljesítmény különösen fontos mérce a kormányok számára akkor, amikor a szavazók az urnákhoz járulnak. Idén, 2024-ben a világ számos országában tartanak országgyűlési választásokat, így a fiskális döntéshozóknak most különösen fontos, hogy a polgárok pozitív attitűddel menjenek szavazni.

Mivel a gazdasági folyamatok globálisan is a lassulás irányába mutatnak, így nem marad más lehetősége az állami szereplőknek, mint a támogatások és kedvezmények fenntartása és növelése.

A költségvetési bevételi számok a legtöbb országban nem a vártnak megfelelően, azaz gyengén alakulnak, a kiadási oldalt viszont ezzel párhuzamosan számos nem tervezett tétel növeli. Ezek egyike az elmúlt másfél évben jelentősen megemelkedett finanszírozási költségek.

A jegybankok előrejelzése szerint a jelenlegi, évtizedes magasságú kamatszintek nem fognak egyhamar drasztikusan csökkenni. Minél tovább lesz drága a pénz, és minél nagyobb adósságtömeget kell majd menedzselni az országok vezetőinek, annál nagyobb lesz a büdzsé deficitje.

Jelenleg úgy látszik, hogy ez egy ördögi kör. A kormányzati stimulusok nélkül a gazdaságok nem tudnak nőni, javuló GDP nélkül viszont romlik a döntéshozók állampolgári megítélése. A folyamatosan hiánnyal működő államháztartás miatt nő az államadósság, ez pedig magasabb finanszírozási kiadásokat is okoz.

A gazdaságok működéséről tudjuk, hogy ciklikus: felívelő és csökkenő szakaszok váltják egymást. Ezek hosszát és méretét lehet befolyásolni az állami szereplők részéről, de átugrásukra nincs mód.

Tavaly és idén a globális gazdasági hullám leszálló ágba került. Ha a regnáló kormányok pozitív választási eredményt akarnak elérni, akkor a piacok által elvárt, csökkentett költségvetési hiánycélokat újra kell tervezniük, és vállalniuk a fájdalmas, azaz magasabb deficit számokat.

Magyarország

A forint euróval szembeni árfolyama konszolidált mozgást mutatott a héten a 392 és 396 közötti sávban.

Az állampapírpiacon az éven túli lejáratokon 0,5 százalékos hozamemelkedés zajlott, a piacok egyre laposodó kamatcsökkentési pályával számolnak.

Az MNB vezetői szerint a lazítási ciklus ütemesen, de óvatosan fog zajlani a következő hónapokban. A legfrissebb piaci várakozások továbbra is 6–7 százalék közötti júniusi jegybanki alapkamatról szólnak.

Európai Unió – Eurózóna

Márciusra jelentős javulás látszik a gazdasági hangulatindexekben, habár így is stagnáló konjunktúrával számolnak az elemzők 2024. I. negyedévére.

A várva-várt kamatcsökkentéssel kapcsolatban végre jó hírek érkeztek a héten. Az eurózónában a legutolsó adatok szerint 3,1 százalékkal nőttek a munkabérek, ami már közelíti az EKB által elvárt szintet.

Az euró és a dollár párharca nem hozott eredményt a héten, 1,085 és 1,095 között mozgott a keresztárfolyam.

USA

A tengerentúlról jobbnál jobb gazdasági adatok érkeztek az elmúlt napokban.

A munkaerőpiac továbbra is feszes és erős. A termelő vállalatok pozitív folyamatokat érzékelnek a közeljövő kilátásaival kapcsolatban, csakúgy, mint a szolgáltatók.

A teljes heti pénzpiaci összefoglaló az Adózóna oldalán olvasható.

Ha könyvelői, adószakértői vagy bérszámfejtői segítségre van szüksége, kérjen ajánlatot és megbeszéljük hogyan tudunk együtt dolgozni.