2024. 13. hét – Heti PénzPiac – Sajátos megoldások


A világ egyik legnépesebb állama. A világ egyik legnagyobb és legfejlettebb gazdasága, számos tekintetben követendő példakép. Hírnevét az 1970-80-as években alapozta meg, akkor, amikor az olajárak-, a kamatok- és az infláció körüli globális problémák mindenkit csak aggódóvá tettek.

Ez az ország viszont ebben az időszakban élte fénykorát, mondhatnánk: két évtizedig folyamatos volt a „cseresznyevirágzás” Japánban.

Történelmük során korábban sem ijedtek meg az előttük tornyosuló akadályoktól, a kihívásokkal teli időszakokban tudtak igazán jól teljesíteni.

A fent említett érában évről évre globális növekedési bajnokok voltak, fejlődési mutatóik hosszú időn keresztül elképesztő pályán mozogtak. Tiszteletreméltó teljesítményük alapját a legmagasabb szintre  csiszolt tudás és a kiváló minőség melletti elkötelezettség jelentette. A legfontosabb iparágakban rövid idő alatt az USA legnagyobb versenytársává váltak. Ahhoz, hogy lássuk mi történt valójában a gazdaságukkal, elég volt csak követni a tőzsde vagy az ingatlanárak szárnyalását. Az 1980-as években ezen két eszközkategóriában az éves átlagos felértékelődés meghaladta a 20 százalékot, így a dekád végére hatszor magasabb volt az áruk, mint az elején.

Ahogy azonban lenni szokott az ilyen egyirányúnak érzékelt mozgásokkal kapcsolatban, az emberek nagyon hamar magától értetődőnek veszik azt. Emiatt alakulnak ki a mániák a piacokon, mindenki részt akar venni benne. A valós értéktől elszakadó árak egyre csak emelkednek, akár egy elszabadult lufi.

Az ilyen trendek tarthatnak hosszan, de a vége mindig ugyanaz, akárcsak a túl magasra szálló léggömbé. Egy idő után elfogy a felhajtóerő és megindul a „leszállás”.

A legnagyobb problémát ilyenkor az áttételes hatások jelentik, elsősorban a banki hitelek mögötti ingatlan és részvény-fedezetek értékének csökkenése miatt. A kedvezőtlen trend óvatosságra készteti a hitelezőket, ezért kevesebbet hiteleznek. Ennek nyomán viszont a gazdasági teljesítmény is gyengülni kezd.

Az előbb leírt fordulópont Japánban az 1990-es évek elejére volt tehető, a kormányzat válaszút elé került.

Tanulmányozták más országok korábbi gazdaságtörténeti példáit, ahol hasonlóan túlpörgött valamilyen gazdasági szektor. A szabályozók mindenhol a piaci mechanizmusokra bízták a normalizálódást, azaz hagyták összeomlani a túl magasra nőtt részvény- vagy ingatlanárakat. Az óvatlan és mohó befektetők pedig a saját kárukon okultak.

Az ázsiai vezető gazdaságban azonban szinte minden állampolgár és minden vállalkozás részese volt ennek a nagyra hízott piaci „léggömbnek”. Így a kormánynak nem maradt más választása: ők vezényelték le az összeomlást és aktívan igyekeztek tompítani negatív hatásait.

A gazdasági krízist sikerült elkerülni, ennek viszont ára volt. A japán gazdaság gyakorlatilag beragadt az 1990-es fejlettségi szinten. Az addigi, sokszor kétszámjegyű gazdasági bővülés hirtelen 0 körülivé vált. Az utóbbi harminc évben a korábbi távol-keleti csodaország lett a leggyengébben teljesítő az iparosodott országok közül.

A munkanélküliség szintjét viszont végig alacsonyan tudták tartani, és az infláció sem okozott gondot a mögöttünk hagyott három évtizedben.

A társadalom számára látszólag megfelelő megoldást választottak a japán politikusok a gazdasági depresszió semlegesítésére. Az eszközárak jelentős csökkenése azonban nem volt elkerülhető, mert a reálishoz képest sokszorosan túl voltak értékelve. Az 1990-es csúcshoz képest a részvények és az ingatlanok is akár 70-80 százalékkal lettek olcsóbbak 2010 környékére.

A japán állam kötelezettségei az aktív gazdaságpolitikai lépések hatására drasztikus növekedést mutattak az elmúlt évtizedekben. Ezeken keresztül „engedték le a felesleges levegőt” a rendszerből, ahelyett, hogy a piaci folyamatokra bízták volna azt. Így a keletkezett veszteségek nagy részét átvállalták az egyénektől.

A hosszú stagnálás ellenére jelenleg a Japán gazdaság még mindig a világ negyedik legnagyobbja. A GDP-arányos államadósság az 1990-es 70 százalék körüli szintről indulva viszont mára meghaladta a 260 százalékot. A kamatszint 0 körüli, tehát a hatalmas tartozásállománynak alacsony a finanszírozási költsége. Az egyetlen kérdés csak az, hogy a felvett hitelt valaha vissza tudják-e fizetni.

Záró gondolat:

Japán azon kevés országok egyike a világon, ahol azt szeretné elérni a politikai és monetáris vezetés, hogy leértékelődjön a nemzeti valuta. Az elmúlt három évtizedben ez még úgyis csak nagy nehézségek árán sikerült, hogy folyamatosan 0 közelében tartották a pénz árát. Most viszont eljönni látszik az idő. Végre trendszerűen gyengül a japán jen, ami, ha folytatódni tud, talán újra beindítja a hosszú ideje csak alapjáraton zümmögő gazdasági motorokat.

Újratervezés – Heti PénzPiac – 2024. 12. hét

Magyarország

A hazai lakossági és üzleti hangulatindexek márciusban javulást mutattak, ami optimizmusra adhat okot a gazdasági teljesítmény várható tendenciáival kapcsolatban.

A februári munkanélküliségi mutató 4,7 százalékos volt. A munkaerőpiaci folyamatok kiegyenlítettségre utalnak, nagyjából hasonló mértékű az elbocsátási és a felvételi aktivitás a munkáltatók részéről.

A bruttó bérek januári értéke 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Egyre jobban valószínűsíthető, hogy a jelentős reálbér növekedés előbb-utóbb a lakossági fogyasztás bővülésében is tetten érhető lesz.

A hét legfontosabb híre a jegybanki alapkamat 0,75 százalékos csökkentése volt. Szerdától az irányadó ráta 8,25 százalék lett. A legfrissebb előrejelzés szerint a következő három MNB lépés is hasonló lesz, de nem zárhatók ki óvatosabbak sem.

Európai Unió – eurózóna

Vegyes gazdasági jelzések érkeztek a héten.

A német üzleti szektor hangulata határozott javulást mutatott márciusra, ugyanakkor az euróövezet egészének vállalkozásai továbbra is igen óvatosan tekintenek a közeli jövőbe.

Az infláció alakulásával kapcsolatos várakozások további mérséklődésre utalnak, ami akár muníció is lehetne a várva-várt EKB kamatcsökkentéssel kapcsolatban.

A jegybank a héten közölte, hogy továbbra is a munkabérek alakulása aggasztja a legjobban, ezért az ezzel kapcsolatos, általa is figyelt mutatókat mostantól folyamatosan közölni fogja.

A dollár határozott, közel 1,5 százalékos erősödést produkált a héten az euróval szemben.

USA

Az Atlanti-óceán túloldaláról egyre javuló adatokat kaptunk.

A munkaerőpiac erős, egészsége már-már tankönyvbe illő.

Javultak márciusra az üzleti kilátások és a lakossági várakozások is.

Egyedül az ingatlanpiacon látszanak némileg ellentétes folyamatok: a használt lakások forgalma nőtt az utolsó téli hónapban, míg az új lakásokból kevesebb talált gazdára. A héten ismét megjelent egy olyan elemzés, mely szerint a gazdaság jelenlegi állapota mellett könnyen dönthet úgy a Fed, hogy idén egyáltalán nem csökkenti a kamatokat.

A teljes heti pénzpiaci összefoglaló az Adózóna oldalán olvasható.

Ha könyvelői, adószakértői vagy bérszámfejtői segítségre van szüksége, kérjen ajánlatot és megbeszéljük hogyan tudunk együtt dolgozni.


Comments are closed.