Családtervezés és pénzügyek – érthetően az ellátásokról 3. rész

A GYED Extra (Apa-GYED-ről), valamint a bölcsi és GYED kapcsolata

Sorozatunk korábbi részeiben szó esett már a várandósság bejelentésének szabályairól, a veszélyeztetett terhességi táppénzről, a családi adókedvezményről, a CSED-ről, Gyermekgondozási díjról és az apasági szabadságról. Ebben a részben a „GYED Extráról” írunk, vagy más néven Apa-GYED-ről, valamint a bölcsi és GYED kapcsolatáról.

Először is szeretnénk tisztázni, hogy hivatalosan, jogszabályi környezetben nem létezik olyan kifejezés, hogy „GYED Extra”. Egy 2014. január 1-i törvénymódosításnak köszönhetően terjedt el a köznyelvben ez a kifejezés. Azóta is töretlenül szerepel rengeteg kérdésben, válaszban, cikkben, de még kormányhivatali oldalakon is, egyszerűen azért, mert így ismerik az emberek.

Az említett módosításnak köszönhetően 2014. óta:  

• a gyermekgondozási díjban részesülő szülők is korlátlanul vállalhatnak munkát,
• kistestvér születése esetén az ellátások párhuzamosan járnak, nem kell lemondani a nagyobb gyermek jogán kapott ellátásról sem,
• az apa is jogosult gyermekápolási táppénzre menni akkor is, ha anya ugyanazon gyermek jogán más ellátásban részesül,
• ikergyermekek esetében +1 évig jár a gyermekgondozási díj, tehát a gyermekek 3 éves koráig,
• valamint bevezették a diplomás GYED fogalmát is.

Miután nem létezik maga a „GYED Extra”, ennél fogva nem lehetséges külön igényelni sem. A gyermekgondozási díjat egyszer megállapítják, majd a határozatban szereplő időpontig jár a megjelölt összegben. Akkor is, ha közben a szülő ismét munkába áll. Ez esetben párhuzamosan jár az ellátás a munkabérrel.

Sokszor említett téma továbbá az apa-gyed, amikor a gyermekgondozási díjat az apa igényli, általában munkavégzés mellett.

Ez egy nagyon jó lehetőség abban az esetben, ha anya valamilyen oknál fogva nem jogosult GYED-re, vagy az apa által igényelhető összeg sokkal magasabb.

Azonban vannak hátrányai, melyekkel érdemes számolni. Könnyen lehet, hogy hosszú távon már nem járunk olyan jól, mint azt előzőleg gondoltuk.

Amennyiben az anya nem jogosult GYED-re, például azért, mert nem volt 365 nap biztosítási ideje az igénylést megelőző 2 éven belül, akkor csak GYES-t kaphat szüléstől egészen a gyermeke 3 éves koráig, lévén ez egy alanyi jogon járó ellátás. A CSED-et apa nem igényelheti, csak nagyon ritka, kivételes esetben. Gyermekgondozási díjra viszont már jogosult lehet az apa, legkorábban a gyermek születését követő 169. naptól, ezzel elérve egy magasabb ellátást, mint a GYES.

Ha az anya jogosult lenne GYED-re, de az apa által elérhető ellátás összege magasabb, mert magasabb fizetéssel rendelkezik, akkor ő is igényelheti a GYED-et. Ebben az esetben már közvetlenül a CSED lejárta utáni naptól, tehát nem kell megvárni a gyermek születését követő 169. napot. Amennyiben apa a gyermekgondozási díj folyósítása mellett dolgozik, a gyermekkel pedig anya marad otthon, akkor mutatkozhatnak az apa-GYED negatív hatásai. Ugyanis ebben az esetben anya munkaviszony szempontjából fizetés nélküli szabadságon van, de mivel nem kap ellátást a biztosítása szünetel. Ez azt jelenti, hogy maga után kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot – ismertebb kifejezéssel a Tb-t –, ami 2023-ban havi 9600,- forint.

A későbbiekre nézve még okozhat további fejfájást is a biztosítás szünetelése:

• A munkába való visszatérés esetén, a folyamatos biztosítási jogviszonyban több, mint 30 napi megszakítással egy esetleges keresőképtelenség esetén nem lesz jogosult táppénzre, de legalábbis csak annyi időre, amennyit közvetlenül előtte biztosításban tölt, valamint a táppénz mértéke csak 50% lesz.
• Kistestvér tervezésénél előfordulhat, hogy nem lesz meg a CSED-hez, GYED-hez szükséges 365 napi biztosítási idő.
• Kistestvér érkezésénél minden ellátásnak egy kézben kell lennie, anya addig nem igényelhet CSED-et, amíg nagyobb gyermekre apa kapja a GYED-et. Ebben az esetben vissza kell vennie az ellátást.
• A biztosítás szünetelése alatti időszak nem számít bele a majdani nyugdíjba sem.

Tehát összegezve, van olyan eset, amikor jelentős növekedést érhetünk el az ellátások összegében azzal, hogy apa veszi igénybe a GYED-et, de mindenképpen számolni kell a negatív következményeivel is, mindent egybevetve mérlegelni szükséges.

Manapság egyre több szülő dönt úgy, hogy igénybe veszi a bölcsődei ellátást, mert vissza szeretne menni, vagy vissza kell mennie dolgozni. Kevesen tudják azonban azt, hogy nem jár a GYED abban az esetben, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, kivéve, ha mellette a szülő (aki a GYED-et kapja) keresőtevékenységet folytat, vagy ha ez az intézmény rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújt. Tehát sem állami, sem magán bölcsibe nem adható úgy a gyermek, ha a szülő mellette nem dolgozik.

Keresőtevékenységnek számít, ha a szülő visszatér a munkahelyére, a szabadságait veszi ki, vagy akár táppénzen van, de egy egyéni vállalkozás indítása is megoldás lehet.

Sajnos nincs átmeneti időszak, amikor elnézőbb lenne a törvény, például beszoktatás ideje alatt. A GYED-et már az első bölcsődében töltött naptól le kell mondani, ha mellette nincs keresőtevékenység. Megoldás lehet, ha ez esetben apa veszi át az ellátást, akinek van munkahelye és aktívan dolgozik is.

A következő részben a GYES-ről, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról írunk.