Szabadság – kritikus kérdések és érthető válaszok

Korábban írtunk már két cikket is szabadság témában. Az egyikben kifejezetten az év végi szabi kérdésekkel foglalkoztunk, a másikban pedig tipikus kérdésekre válaszoltunk.

A Munka törvénykönyvében azóta nem történt változás, így ezek a cikkek továbbra is aktuálisak.

Ebben az összefoglalónkban azon kritikus pontok körül szeretnénk rendet tenni, ami sok munkavállalóban – de sok bérszámfejtőben, könyvelőben is kérdéseket vetnek fel és sajnos sokszor rossz gyakorlatot követnek.

A jól megszokott kérdés-válasz formában következzenek az esetek:

Most, december 26-án született meg az első gyermekem. Jár nekem mindkét nap pótszabadság? – Igen.

A szabadságok és pótszabadságok esetén a legtöbb embernek azonnal az arányosítás jut az eszébe. Alapvetően ez rendben is van, ugyanis arányosítani szükséges,  amennyiben a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnik meg. Amennyiben a munkaviszony egész évben fennáll, úgy jár az egész éves szabadság arányosítás nélkül.

A gyermek után járó pótszabadság – egy gyermek esetén 2 nap, két gyermek esetén 4 nap, három vagy több gyermek esetén 7 nap – egész évre járó szabadság. Abban az évben jár először, amikor a gyermek megszületik és abban az évben utoljára, amelyben betölti a 16. életévét.

Ha a gyermek december 26-án, akár december 31-én születik, akkor épp ugyanúgy jár a 2 nap pótszabadság, mintha január 1-jén született volna. Hiszen abban az évben jár először, amikor megszületik. Tehát ilyen esetben nem kell arányosítani, már csak azért sem, mert nem áll fenn az arányosításra okot adó tényező – a munkaviszony év közbeni kezdete vagy megszűnése.

A nagyobbik gyermekem január 5-én tölti be a 16. életévét. Arányosan fog nekem járni a pótszabadság? – Nem.

Az előző esethez hasonlóan, ugyanazt a gondolatmenetet kell követnünk. Abban az évben jár utoljára a pótszabadság, amikor a gyermek betölti a 16. életévét, de abban az évben végig. Mindegy, hogy januárban, júniusban, vagy decemberben lesz 16 éves a gyermek. Amíg az arányosításra okot adó munkaviszony kezdet vagy megszűnés nem áll fenn, addig nem arányosítunk.

Gyermekemnek áprilisban állapították meg a tejallergiát. Megkapom utána a 2 nap pótszabadságot? – Igen.

Az előzőkhez hasonlóan szintén nem kell arányosítani, hiszen a törvény úgy fogalmaz, hogy „A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.„

December 26-án született a gyermekem, de már nincs annyi munkanap az évben, hogy ki tudjam venni az apaszabit. Akkor ez elveszett? – Nem.

Az apáknak gyermekük születése esetén járó pótszabadság egy azok közül, amelyeket nem az esedékességének évében kell kiadni. Speciális feltételek vonatkoznak rá.

„Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.”

Tehát az egyetlen időszakra vonatkozó szabály az, hogy a születést – vagy örökbefogadást – követő második hónap végéig kell kiadni.

Ha a gyermek december 26-án született, akkor az apaszabit következő év február 28-ig kell kiadni. Ha a gyermek március 13-án született, akkor május 31-ig.

Speciális szabály továbbá, hogy ha pont ezen időszak alatt történik munkahely váltás, az apaszabi akkor sem veszik el. A munkáltató köteles a munkaviszony megszűnésekor kiadni egy igazolást arról, hogy az apa hány napot vett ki a részére járó apaszabadságból. A fennmaradó napokat az új munkahelyen – a két hónapos határidőt továbbra is figyelembe véve – kiveheti.

Rengeteg a munkám, nem tudok már több szabadságra menni idén. Így viszont marad bent pár napon, ezt átvihetem a következő évre? – Van, amikor igen.

A szabadságot főszabály szerint esedékességének évében kell kiadni – néhány kivételtől eltekintve, mint például az apaszabi.

Vannak azonban kivételek, és lehetőségek, amik alapján bizonyos szabadságokat át lehet vinni a következő évre.

• Ha a munkaviszony október 1-jét követően kezdődik, akkor az összes szabadságot a következő év március 31-ig kell kiadni.
• Ha a munkavállaló oldalán felmerült ok�miatt nem lehetett kiadni a szabadságot esedékességének évében, akkor az ok megszűnését követő 60 napon belül kell kiadni. Például ha egy hosszabb táppénz éppen év végére esik.
• 5 napos szabály: Ha a szabadság igénybevétele még tárgyévben megkezdődik és legfeljebb 5 nap nyúlik át a következő évre,akkor tárgyévben kiadottnak kell tekinteni. Például – általános munkarend mellett – 2024. december 31-én megkezdődik a szabadság, akkor legfeljebb 2025. január 8-ig az előző évi szabadság terhére lehetünk szabin.
• Külön megállapodás esetén�lehetőség van arra, hogy az életkor után járó pótszabadságot a következő év végéig átvigyük.

További részletek korábbi cikkünkben ittolvashatóak.

Év végi leállás lesz és nincs elég szabadságom. Akkor most igazolatlan távollétem lesz? – Nem.

Nagyon nem. Az év végi leállás egy külön kategória, ugyanis általában a munkavállalónak nincs választási lehetősége, szabin kell lennie és kész. A munkáltató leállást rendel el, nincs lehetősége munkavégzésre annak, akinek nem lenne elég szabadsága. Emiatt azonban nem érheti hátrány a munkavállalót, hiszen nem az ő akaratán múlik.

Nézzük ezt meg egy olyan munkavállaló esetében, akit 2024. december 2-val vesznek fel a céghez és mondjuk az éves szabadsága 20 nap, pótszabadságra nem jogosult. A 20 nap arányosan 2 napot jelent, ennyivel gazdálkodhat. A munkáltató karácsonyi leállása december 19-től 31-ig 5 nap szabadságot igényel. Ennyi nincs a példában szereplő munkavállalónak, de erről egyáltalán nem is tehet.

2 nap szabadságot ki tud venni, de a maradék 3 nap nem lehet sem igazolatlan, sem igazolt távollét. Csak és kizárólag állásidő lehet, ugyanis a munkáltató nem tudja teljesíteni az egyik legfőbb kötelezettségét: a munkaadási kötelezettséget.

Ha könyvelői, adószakértői vagy bérszámfejtői segítségre van szüksége, kérjen ajánlatot és megbeszéljük hogyan tudunk együtt dolgozni.