Heti PénzPiac – 2023. 16.hét

Az alábbi összefoglalónk a hét fontosabb pénzpiaci- és gazdasági eseményeit tartalmazza, melyek hatással lehettek és lehetnek a hazai vállalkozások életére.

Piactesztelés

Már több mint egy éve annak, hogy ütemes kamatemelésbe kezdett a világ leginkább meghatározó jegybankja, a FED. Az akkori 0,25 százalékos USD alapkamat jelenleg 5 százalékos, és még további növelésre számíthatunk. Ezt a trendet követte és követi a többi ország nemzeti bankja is.  A pénz árának emelkedésével a kötvényhozamok is felfelé vették az irányt – a korábbi, több mint 10 éven át tartó nulla közeli szintekről már több százalékkal magasabban vagyunk. Amit a kötvényvásárlóknak figyelembe kell venniük: milyen kockázatú papírt, milyen időtávra, milyen hozamígérettel kínálnak nekik.

A hozamgörbét figyelve feltűnő jelenség, hogy a hosszabb kötvények hozama alacsonyabb, mint a rövidebb futamidejűeké (lásd például a lenti táblázatban). Normál helyzetben ennek fordítva kellene lennie: a hosszabb befektetéssel értelemszerűen kockázatot vállal az invesztor (még akkor is, ha a legjobb minősítésű államkötvényt veszi meg), tehát a futamidő növekedésével magasabb hozam a jutalom. Jelen környezet azonban különleges több szempontból is: az infláció nem várt sebességgel és mértékkel robbant be a mindennapi életünkbe, ezért a kamatokat is hasonló gyorsasággal kell növelnie a jegybankoknak, hogy letörjék az áremelkedést.

A piacok azonban arra számítanak, hogy a küzdelem sikeres lesz, és bíznak abban, hogy hamarosan – néhány éven belül – ismét az évtizedek óta megszokott, alacsony szintekre fog csökkenni a fogyasztói árak növekedési üteme. Ezért fogadják el csak átmenetinek a magas kamatokkal járó magas kötvényhozamokat – tehát közép- és hosszú távon a „normál” körülményekkel számolnak. Egy dolgot azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni: a túl gyors kamatemelések – mint például az elmúlt egy év FED szigorítási ciklusa – általában valamilyen „törést” okoznak a gazdaságban, amiből még alig látszik valami az USA-ban. A gazdaságtörténeti visszatekintés alapján a kötvénypiaci anomália azonban azt sugallja, hogy a tengerentúlon átmeneti recesszióra lehet számítani a közeljövőben.

Magyarország

Az elmúlt néhány napban itthon nem kaptunk érdemi gazdasági adatokat. A hét elején még a kedvező devizapiaci trend folytatódásának örülhettünk: a forint árfolyama 370 alá is benézett az euróval szemben. Aztán szerdán elhangzott az egyik jegybanki vezető részéről egy halvány utalás arra, hogy hamarosan elkezdődhet az enyhítési ciklus, bár még nem a rekordmagas, 18 százalékos egy napos jegybanki betét csökkentése kerül előtérbe (hanem egy jegybanki hiteleszközé). Mindenesetre a piaci reakció egy hirtelen, több mint 2 százalékos gyengülés lett. Ezzel egy kis ízelítőt kaptunk abból, hogy mit okozna a devizaárfolyamban, ha a jelenlegi helyzetben a ténylegesen irányadó egy napos betéti kamat lejjebb kerülne. Mondhatjuk: a jegybank tesztelte a piacot. Ez alapján várnunk kell a csökkenő kamattrendre legalább addig, amíg az infláció érdemben kisebb nem lesz.

A magyar államkötvények piaca azonban fordítva reagált: az éven túli futamidőkön érezhetően, 0,2-0,3 százalékkal csökkentek a hozamok (figyelembe véve a fejlett piaci növekvő hozamtrendet, ez a viselkedés még feltűnőbb).

Eurózóna – Európai Unió

A héten Európából sem kaptak sok impulzust a piacok, de a publikált részletes márciusi inflációs adat azért elgondolkodtató volt. A kedvező mutató (a 2023. februári 8,6 százalékról márciusra 6,8 százalékra csökkent) mögött egyértelműen az éves mélypontra eső energiaárak álltak, a szolgáltatások és az élelmiszerek drágulása viszont magas maradt. A termelői árak viszont hiába esnek most már hónapról hónapra – a fél évvel ezelőtti 45 százalékról már csak 7,5 százalék az éves mutató –, a befektetőket jobban aggasztják a fogyasztói árak. Az EKB részéről is szinte csak olyan nyilatkozatok hangzanak el, amelyek a további kamatemelésekre utalnak. Most elszántabbnak látszik a szigorítás ügyében az európai jegybank, mint bármikor az euró 24 éves történelme során.

Talán ennek is köszönhetjük, hogy az 1,1-es szint (éves csúcs) körül táncol az EUR/USD keresztárfolyam, és a befektetői várakozások inkább az euró további erősödésére utalnak. A kamat-előrejelzések azt mutatják, hogy az EKB még 0,75 százalékot emelhet a következő hónapokban, míg a FED csak 0,25 százalékot.

A teljes heti pénzpiaci összefoglalót az Adózóna oldalán olvashatja el.