Heti PénzPiac – 2023. 17.hét


Az alábbi összefoglalónk a hét fontosabb pénzpiaci- és gazdasági eseményeit tartalmazza, melyek hatással lehettek és lehetnek a hazai vállalkozások életére.

Az első lépés

A múlt heti verbális piaci tesztet követően a héten tényleges tettre szánta el magát a Magyar Nemzeti Bank. A keddi kamatdöntő ülésen kamatcsökkentésről határoztak – az egynapos fedezett jegybanki hitelkamat szintjét módosították 25 százalékról 20,5 százalékra (ez az eszköz szolgál arra, hogy a bankok átmeneti likviditáshoz jussanak a jegybanktól). Az intézkedést tekinthetnénk akár „látszat”-nak is, hiszen a bankoknak mostanában inkább hitelkihelyezési problémáik vannak, túl sok a szabad pénzeszközük. A lépésnek mégis van jelentősége: ezzel megtörtént az első lépés a hazai monetáris környezet lazításának irányába.

A jelenleg meghatározó egynapos jegybanki betét kamatának (jelenleg 18 százalék, lásd a lenti táblázatot) csökkentése is elindulhat néhány héten belül, mert a lazítás feltételeiből néhány már teljesült: a folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen csökkent az utóbbi hónapokban (és kedvező a trend), nagy mértékben javult hazánk kockázati megítélése a külföldi befektetők körében, és a forint árfolyama is kedvezően alakul. Alapvetően az infláció lefutása miatt aggódik a jegybank, de a gazdasági folyamatok alakulása itthon és a külpiacokon is azt vetítik előre, hogy hamarosan teljesülnek ezek a feltételek is az ütemes kamatvágásokhoz. A legfrissebb előrejelzés szerint október-novemberig havi átlagban 0,75–1 százalékos mérséklés várható, így őszre összeérhet az egynapos betét kamata a 13 százalékos jegybanki alapkamattal, és onnantól már ismét az övé lehet az irányadó szerep.

Piactesztelés – Heti PénzPiac – 2023. 16. hét

Magyarország

A héten lakásár- és jövedelmi adatokat kaptunk. Előbbi mutató a 2022. év utolsó negyedévéről szólt, melyben megindult végre az árcsökkenés – a harmadik negyedévhez viszonyítva 3,6 százalékkal lettek olcsóbbak a lakóingatlanok, de egy év alatt még így is 10,6 százalékos volt a drágulás. A bruttó bérek februárban 15,6 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál (szűrve a torzító adatoktól), ami – figyelembe véve az inflációt – azt jelenti, hogy a reálbérek 7,8 százalékkal lettek alacsonyabbak (ennyit veszített a vásárlóértékéből a dolgozók jövedelme).

A forint jó erőnek örvend, a héten ismét járt 373 alatt az euróval és 338 alatt az amerikai dollárral szemben.

A magyar államkötvények piacán is pozitív hangulat uralkodott, az éven túli futamidőkön csökkentek a hozamok.

Európai Unió – eurózóna

Az európai gazdaságok elmúlt néhány havi teljesítménye kifejezetten biztató volt, bár ehhez nagymértékben hozzájárultak az igen kedvező téli időjárás miatt csökkenő és alacsonyan maradó energiaárak. A cégek közeljövőbe vetett bizalmát mutatja, hogy a Beszerzési Menedzser Indexek több országban is kifejezetten kedvezőek. Az infláció azonban még mindig problémát jelent, az elemzők azt látják, hogy a piaci szereplők (termelők, kereskedők, szolgáltatók) az elmúlt egy évben „rászoktak” az áremelésekre.  Most még ugyanis azt tapasztalják, hogy a magasabb áraknál kisebb mértékben esik vissza a forgalom. A kutatások szerint eddig a fogyasztók bevételei is növekedtek, de most már a megtakarításaikból költekeznek, ami azt vetíti előre, hogy hamarosan már nem lesznek árelfogadók.

A nyilatkozatok alapján az EKB döntéshozói továbbra is úgy látják, hogy nekik van még tennivalójuk ahhoz, hogy tartósan le legyen szorítva az infláció, így jó eséllyel számolhatunk jövő hét csütörtökön egy legalább 0,25 százalékos kamatemelésre.

A piaci várakozások szerint az euró alapkamat emelésekből már csak néhány lépés van hátra, így nemsokára befejeződhet a szigorítási ciklus.

A teljes heti pénzpiaci összefoglalót az Adózóna oldalán olvashatja el.


Comments are closed.