Adóváltozások 2025

Év eleji összefoglalónkban olvashatóak a 2025-ös adóváltozások adózás és munkaügyi területen. Frissítve 2025.01.25-én!

Személyi jövedelemadó kedvezmények

2024. január 1-től nem kell minden évben új adóelőleg-nyilatkozatot leadni a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmény és a négy gyermeket nevelő anyák kedvezménye tekintetében. A jogosult kérheti a kifizetőtől, hogy az adóelőleg-nyilatkozatát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, amíg nem tesz új nyilatkozatot vagy nem kéri a korábban tett adóelőleg-nyilatkozatának mellőzését.

Kivétel ez alól a 30 év alatti anyák kedvezménye és a családi kedvezmény. Ezeket ugyanis továbbra is minden évben igényelni szükséges.

2025 elején tehát csak annak kell új nyilatkozatot leadnia, aki nem folytatólagos nyilatkozatot adott le korábban, vagy új élethelyzet miatt szükséges.

1. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

Négy vagy több gyermeket nevelő anya az a nő, aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként az általa nevelt legalább négy gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, vagy a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg. Szja-mentes a bérük, nem önálló tevékenységből származó jövedelmük (kivéve az ingatlan-bérbeadást), vállalkozói kivétjük, átalányadós és őstermelői jövedelmük. A kedvezmény év közbeni igénybevételéhez nyilatkozatot kell adni a kifizető felé, melyben szerepelnek a gyerekek adatai is. 2022-től azt a gyermeket is figyelembe lehet venni a kedvezménynél, aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe kell venni.

2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye

Utoljára abban a hónapban vehető igénybe, amelyben a fiatal betölti a 25. életévét. Az szja-kedvezmény az előző év júliusi KSH által közzétett átlagkereset mértékéig vehető igénybe meghatározott jövedelmeknél. Ennek értelmében 2025-ben havi 656 785 Ft bruttó jövedelemig jár az adókedvezmény, ami 98 518 Ft-tal csökkenti a fizetendő adót.

Érvényesíthető a bérből (kivéve a végkielégítést), egyéb nem önálló tevékenységből származó jövedelemből (pl. megbízási díj), vállalkozói kivétből, átalányadós, illetve őstermelői jövedelemből. Viszont az ingatlan-bérbeadásból származó és a külön adózó jövedelmeknél (pl. kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ingatlanértékesítés stb.) nem vehető figyelembe. A kedvezményt a kifizetőnek automatikusan érvényesítenie kell, kivéve, ha a fiatal nyilatkozik, hogy a kedvezményt év közben nem kívánja igénybe venni.

3. 30 év alatti anyák kedvezménye

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére, vagy magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult. A kedvezmény abban esetben érvényesíthető, amennyiben a családi kedvezményre való jogosultsága 30. életévének betöltése előtt nyílik meg. Összege megegyezik a 25 év alatti fiatalok kedvezményével, tehát 2025-ben havi 656 785 Ft bruttó jövedelemig jár az adókedvezmény, ami 98 518 Ft-tal csökkenti a fizetendő adót.

A kedvezmény érvényesítését év közben a munkáltatónak, kifizetőnek átadott adóelőleg-nyilatkozatban lehet kérni.

4. Személyi kedvezmény

Személyi kedvezményt továbbra is az vehet igénybe, aki a 335/2009.(XII.29.) Korm. rendeletben szereplő betegségben szenved, továbbá aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2025-ben havi 96 900 forint, ami 14 535 Ft-tal csökkenti a fizetendő adót.

A kedvezmény érvényesítését év közben a munkáltatónak, kifizetőnek átadott adóelőleg-nyilatkozatban lehet kérni.

5. Első házasok kedvezménye

A kedvezmény összege nem változott, továbbra is nettó 5 000 Ft/hó (33 335 Ft adóalap figyelembevételével) és a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapig érvényesíthető, ha a házastársak időközben nem válnak el.

Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár mindkét tagja 25 év alatti fiatal, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.

6. Családi kedvezmény

Számításában nincs változás, mértékét azonban két lépcsőben emelik:

Ha az szja nem nyújt fedezetet a kedvezményre (vagyis kevesebb az szja, mint az igénybe vehető kedvezmény), akkor a fennmaradó részt a tb járulékból is érvényesíthetjük. Az év közbeni érvényesítéshez nyilatkozatot kell beadni a kifizető felé.

Ha ezt nem tesszük meg, akkor év végén az szja-bevallásunkban egyben kérhetjük vissza a NAV-tól az egész évre járó összeget. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott gyermek után jogosultsági hónaponként a kedvezmény emelt összegben vehető igénybe.

SZÉP kártya

Továbbra is a SZÉP kártya az egyetlen béren kívüli juttatás, mely kedvezményes adózással, 2025-ben is 28 % adóteher (15 % szja és 13 % szocho) mellett adható. Az alap keretösszeg változatlanul 450 000 forint/év. A keretösszeget év közben kezdődő vagy végződő munkaviszony esetén arányosítani szükséges.

Változás, hogy 2025.01.01-től bevezetnek egy új zsebet, „Aktív Magyarok” néven, melyet aktív időtöltéssel kapcsolatos szolgáltatásokra tudunk felhasználni. Ezen zsebre utalható keretösszeg 120 000 forint/év.

Ezzel együtt tehát a SZÉP kártya teljes keretösszege 2025-ben 570 000 forint lesz.

További újdonság, hogy bővül a felhasználhatósági kör is. Lakásfelújítási célokra is felhasználható lesz, de csak a 2025.01.01-jén kártyán lévő összeg, valamint a 2025- ben munkáltató által ráutalt összeg 50%-a.

Ha valaki ennél többet utal, akkor az már egyes meghatározott juttatásként adózik, melynek adómértéke 33,04 % (juttatás értékének 1,18-szorosa után 28 %).

Lakhatási támogatás

Újdonság 2025-től, hogy a munkáltatók munkavállalóiknak úgynevezett lakhatási támogatást adhatnak, nagyon kedvező adózási feltételek mellett. A támogatást minden 35 év alatti munkavállalónak adható, mindösszesen 15% szja és 13% szociális hozzájárulási adó megfizetése mellett, havonta maximum 150 000 forint értékben, azaz éves szinten összesen és maximum 1 800 000 forint összegben.

A támogatás felhasználható lakáscélú hitel törlesztésére, valamint lakbér fizetésére. A felhasználási célt a munkavállalónak igazolnia szükséges – például kölcsön- vagy bérleti szerződéssel. Amennyiben hiteltörlesztésről van szó, úgy a munkáltató közvetlenül a banknak utalja a havi részleteket. Amennyiben pedig lakbérről beszélünk, úgy a munkáltató a munkavállalónak, de akár közvetlenül a főbérlőnek is fizethet.

Fontos tudni, hogy amennyiben a tárgyévben nyújtott támogatás összege meghaladja a hitelszerződés vagy lakbér igazoltan megfizetett összegét, akkor a különbözet 50%- át különbözeti bírságként kell feltüntetni a személyi jövedelemadó bevallásban és ezután 15% szja-t kell fizetni.

Személyi jövedelemadó

Adómentességek

Magánszemély által nem egyéni vállalkozóként végzett energiaértékesítésből – ún. rugalmassági szolgáltatásokból – származó bevételek évente a minimálbér összegéig mentesülnek a személyi jövedelemadó alól.

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélra (lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészére, valamint törlesztésére, lakás vagy lakóház, valamint tanya, vagy birtokközpont korszerűsítésére, felújítására) is felhasználhatók – az így felhasznált összeg adómentességet élvez.

Adómentesnek minősül a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) keretében a forgalmazó által kifizetett, juttatott visszaváltási díj is, beleértve az automata visszaváltó berendezés által kibocsátott utalvány formájában juttatott visszaváltási díjat, valamint azt a visszaváltási díjat is, amely felett a jogosult más személy javára rendelkezik. Vagyis adómentes az a jövedelem, ami a kifizető által megvásárolt visszaváltási díjas termékek magánszemély részére bármely módon történő átengedése révén keletkezik.

Adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére, kötött felhasználású hitelről szóló hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez kifizetett juttatás.

Átalányadózás

A minimálbér változásával együtt 2025.01.01-től változtak az átalányadózást érintő értékhatárok is.

Átalányadózás addig alkalmazható, amíg a vállalkozó bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét 34 896 000 Ft-ot, kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele pedig nem haladhatja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, 174 480 000 Ft-ot. Év közben induló vállalkozónál az értékhatárokat arányosítani kell.

Adómentes az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelmének a minimálbér felét meg nem haladó része, így tehát nem kell személyi jövedelemadót fizetnie az átalányadózó egyéni vállalkozónak 1 744 800 Ft jövedelemig. Az adómentes részt nem kell arányosítani az év közben kezdő vállalkozónak sem.

Az adómentes jövedelem 40 százalékos költséghányad mellett 2 908 000 Ft, 80 százalékos költséghányad mellett 8 724 000 Ft, 90 százalékos költséghányad mellett 17 448 000 Ft bevétel megszerzéséig érvényesíthető.

Eljárási szabályok változásai

Nem újdonság, hogy most is több módosításra/pontosításra került sor az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (Art.).

Székhelyszolgáltatók

Székhelyszolgáltatói tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha a székhelyszolgáltatót a felügyeleti szerv nyilvántartásba vette. A NAV a továbbiakban már nem vizsgálja azt, hogy a székhelyszolgáltatói tevékenység végzésére irányuló szándékot bejelentették, ezentúl az adóhatóság vizsgálata arra irányul, hogy a székhelyszolgáltató a felügyeleti szerv nyilvántartásában szerepel-e.

Csoportos társasági adóalanyok

Amennyiben a csoportos társaság adóalanyisága megszűnik, abban az esetben a megszűnéstől számított korábbi 30 helyett 90 napon belül kell beadni a záró adóbevallást.

Pénzforgalmi számlanyitás

A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének is rendelkeznie kell legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával, melyet legkésőbb az adószám közlésétől számított 15 napon belül meg is kell nyitnia.

Adószám törlése

2025. január 1-jétől a NAV annak a vállalkozásnak is törölheti az adószámát, amely az erre történő figyelmeztetés ellenére sem teljesíti 90 napon belül összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási vagy az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségét.

Pótlék felszámítása

Amennyiben az adózó adófolyószámláján fennálló tartozásai után a pótlék az 5 ezer forintot eléri, az adóhatóság havonta számítja fel a pótlékot.

Cégautóadó és gépjárműadó

2025-től minden adózó kerekítés nélkül, forintban köteles megfizetni a cégautóadót és a belföldi gépjárművek adóját.

Gépjárműadó fizetési határidő

A gépjárműadót továbbra is évente egy összegben kell megfizetni április hónap 15. napjáig. Továbbra is érvényben van, hogy a cégautóadó csökkenthető a gépjárműadó összegével, amennyiben mindkettő adókötelezettség egyaránt fennállt, és a gépjárműadó határidőben megfizetésre kerül.

E-pénztárgépek

Az e-pénztárgép elektronikus nyugta és egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására alkalmas, melyek vevői alkalmazáson keresztül érhetők el. Az Art.-ba 2024.07.01-től bekerültek az e-pénztárgépek és a vevői alkalmazás használatának feltételei (az áfa törvény értelmező rendelkezései közé már 2023.07.15-tel bekerültek ezek meghatározásai), melyek máris módosításra kerültek. Változtak például az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások. A e-pénztárgép automatikusan, valós idejű adatot szolgáltat a NAV részére. A NAV általi felügyelet közvetlen adat lekérdezés útján is megvalósulhat. Az e-pénztárgépek által továbbított adatokat a NAV 10 évig megőrzi.

Üzletzárás

Szigorítottak az üzletlezárás feltételein. 2023.12.30-tól, ha az adózó elmulasztja nyugta- vagy számlaadási kötelezettségét, mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség 12 napra lezárható már az első ilyen alkalommal.

Azonban 2025-től az üzletzárás elkerülhető abban az esetben, ha az adózó a mulasztást megállapító határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és a határozatban előírt mulasztási bírság esedékességéig a bírság mellett a határozatban előírt, üzletzárást kiváltó bírságot is befizeti. Az üzletzárást kiváltó bírság összege a jogsértés miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese a 12 napra elrendelt üzletzárás esetén, húszszorosa a 30 napra elrendelt üzletzárás esetén.

Adategyeztetési eljárás

Az adóhatóság számára elérhető adathalmaz bővülésével egyre több adateltérés kerül feltárásra.
Ezek rendezéséhez bővítették a NAV eljárásainak körét az adategyeztetési eljárással, mellyel a vállalkozások részéről könnyebben, gyorsabban tisztázhatóak ezek az eltérések. Amennyiben az adózó az adategyeztetési eljárással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti mulasztási bírsággal sújtható.

Adóigazgatási rendtartásról szóló törvény

Transzferárak

A NAV jogkövetési eljárás keretében ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, valamint ezen nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének, továbbá ellenőrizheti az adózó nyilvántartásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmát, illetve ezek hitelességét. A jogkövetési vizsgálat határideje 60 nap.

Számviteli törvény

Egyszerűsített éves beszámoló

2025.01.01-től változnak az egyszerűsített éves beszámoló készítésének határértékei:

• a mérlegfőösszeg 1 200 millió forintról 2 000 millió forintra
• az éves nettó árbevétel 2 400 millió forintról 4 000 millió forintra emelkedett
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma nem változott, 50 fő maradt.

Az adózó egyszerűsített éves beszámolót készíthet, ha két egymást követő adóévben bármelyik két mutatóérték nem haladja meg a határértéket.

Éves beszámoló

2025.01.01-től változnak az éves beszámoló készítésének határértékei is. Nem kell összevont (konszolidált) éves beszámolót benyújtania az anyavállalatnak, ha két egymást követő adóévben bármelyik két mutatóérték nem haladja meg a határértékeket:

• a mérlegfőösszeg 6 000 millió forintról 10 000 millió forintra
• az éves nettó árbevétel 12 000 millió forintról 20 000 millió forintra emelkedett
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma nem változott, 250 fő maradt.

Az egyszerűsített éves beszámoló és az éves beszámoló új határértékeit már 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

Könyvvizsgálat

A könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárát a duplájára emelték 2025.01.01-től. Egymást követő két év átlagában az éves nettó árbevétel nem haladhatja meg a 600 millió forintot, azzal, hogy az átlagos foglalkoztatottak száma változatlanul nem haladhatja meg az 50 főt.

Társasági adó

A társasági adó mértéke továbbra is 9 % maradt.

KIVA

A KIVA mértéke változatlanul 10 % maradt.

KATA

A KATA alanya továbbra sem szerezhet bevételt cégtől, jogi személyiségtől (a taxisok kivételével). KATÁ-s csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet. A fizetendő KATA összege 50.000 Ft/hó maradt.

Általános forgalmi adó

Frissítve 2025.01.25-én! 2025. január 26-tól hatályos a 5/2025. (I. 25.) Korm. rendelete
az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről. A rendelet értelmében 2025. január 1-ig visszamenőleges hatállyal 12 millió forintról 18 millió forintra emelik az általános forgalmi adó (áfa) szerinti alanyi adómentesség értékhatárát.

Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár változatlanul 12 18 millió forint.

Az új építésű lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5% -os adókulcs használatát további két évvel meghosszabbították. Az értékesítésre vonatkozó 5%-os adókulcsot 2026. december 31-ig lehet alkalmazni, az átmeneti szabályok szerint a folyamatban levő építkezések esetében ez 2030. december 30-ig is kitolható.

Gépjárműadó

Gépjárműadó esetében adómértékeket az adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.

Cégautóadó

2025.01.01-től környezetkímélő gépkocsi a tisztán elektromos gépkocsi és a nulla emissziós gépkocsi, valamint a környezetkímélő motorkerékpár. A plug-in hibrid és a növelt hatótávú hibrid gépkocsik innentől nem számítanak környezetkímélő gépkocsinak, így gépjárműadó és cégautóadó fizetési kötelezettség is vonatkozik rájuk (5P, 5N besorolás).

Átmeneti rendelkezések szerint az ilyen besorolású gépjárművek esetében az adómentesség 2026. december 31-ig megmarad, amennyiben 2025.01.01 előtt forgalomba helyezték, vagy hatósági nyilvántartásba bejegyezték.

A cégautóadó mértéke az alábbiak szerint változott:

Foglalkoztatás adói, járulékai

Az alábbi adók, járulékok kapcsolódnak a bérekhez:

1. Személyi jövedelemadó, melynek mértéke maradt 15 %. Ezt a kifizetéskor a bruttó bérből vonjuk le, ám különböző kedvezmények (pl. családi adókedvezmény, súlyos fogyatékosság kedvezménye stb.) figyelembe vehetők.

2. A Tb-járulék – amit szintén a bruttó bérből vonunk le – maradt 18,5 %. (Ezt viszont a saját jogú nyugdíjasoknak nem kell megfizetniük, vagyis az ő bruttó járandóságukból csak 15 % szja-t kell levonni.)

3. A szociális hozzájárulási adó (amit pl. a bérek után fizet a kifizető) mértéke maradt 13 %. Nem kell szocho-t fizetni a nyugdíjasok után.

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szocho kedvezmény változott: 100%-os kedvezményt a korábbi 2 év helyett 1 évig, 50%-os kedvezményt a korábbi 1 év helyett 6 hónapig vehet igénybe a munkáltató azokra a munkavállalókra, akikre a NAV ilyen igazolást ad ki.

A járulékfizetési minimum havi 87 240 Ft-ra emelkedik. Ezt a kifizetőnek azon munkavállalók esetében kell megfizetnie, akiknek a havi bruttó bére nem éri el a minimálbér 30%-át (ide nem értve azon esetet, amikor a bér kieső idő – pl. táppénz – miatt csökken ezen összeg alá). A járulékminimum után fizetendő tb-járulék a kifizetőt terheli, így tehát nem szabad a dolgozó béréből levonni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék – melyet az egyéb biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezők fizetnek – mértéke 11 800 Ft/hó (390 Ft/nap) összegre emelkedik.

A rehabilitációs hozzájárulás a tárgyév első napján megállapított minimálbér 9- szerese, vagyis 2025.01.01-től 2 617 200 Ft/fő/év. Ezt azok fizetik, akiknek 25-nél több alkalmazottjuk van. Csökkenteni lehet a fizetendő összeget megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásával.

A MINIMÁLBÉR összege 2025.01.01-től 290 800 Ft/hó illetve 1 672 Ft/óra. Ezt a legalább középfokú szakképzettséget nem igénylő munkakört betöltők – jellemzően a 9-es FEOR-szám alá tartozók és a minimálbéres ügyvezetők – kaphatják.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak (alkalmi munkavállalók) esetében ez az összeg 1 421 Ft/óra (minimálbér 85 %-a) 2025.01.01-től.

Minden más dolgozónak legalább a GARANTÁLT BÉRMINIMUMot meg kell kapnia, mely 2025.01.01-től 348 800 Ft/hó, illetve 2 005 Ft/óra.

Alkalmi munkavállalóknál ez 1 744 Ft/óra (garantált bérminimum 87 %-a) 2025.01.01- től.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei egy szinte utolsó pillanatban elfogadott törvényjavaslat miatt változtak. Az egyik változás a munkavállalókat érinti. A korábban megszokottaktól eltérően évente 120 napot dolgozhat a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás kereteiben – összesen. Míg korábban a törvény 120 nap/munkáltató korlátot szabott, 2025 júliusától a 120 napot nem munkáltatónként, hanem munkavállalónként kell számolni.

Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a minimum órabér 1 421 forint, a napi mentesített keretösszeg – ami alatt nem kell a munkavállalónak szja-t fizetni –17 394 forint.

Szakképzettséget igénylő munkakör esetén a minimum órabér 1 744 forint, a napi mentesített keretösszeg pedig 20 852 forint.

Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződés létesítésekor a munkáltatónak munkáltatói tájékoztatót és adatkezelési tájékoztatót kell adnia, valamint készpénzben történő fizetés esetén egy erről szóló megállapodást is alá kell írniuk. Az egyszerűsített foglalkoztatás megszűnésekor pedig minden munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolást is ki kell adni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közterhek a következőképpen alakulnak:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében 1 500 Ft/nap, 2025. február 1-től 2 200 Ft/nap,
• alkalmi munka esetében 2 900 Ft/nap, 2025. február 1-től 4 400 Ft/nap,
• filmipari statiszta esetében 8 700 Ft/nap.

Szociális hozzájárulási adó fizetési felső határ

A szociális hozzájárulási adó fizetési felső határ 2025-től 6 979 200 forint (a minimálbér 24-szerese), tehát a fizetendő szociális hozzájárulási adó maximuma 907 296 forint bizonyos jövedelmek esetében.

Amennyiben a magánszemély szocho fizetési felső határ számításánál figyelembe vehető jövedelme eléri a felső határt, akkor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a

• vállalkozásból kivont jövedelem,
• az osztalék,
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem és
• a külföldi illetékességű előadóművészek jövedelme után.