Fizetendő járulékok 2025.01.01-től

2024.10.14-én közzétette a NAVa 2025-ben fizetendő járulékok mértékét.

Ahogyan azt már megszokhattuk, az egészségügyi szolgáltatási járulék összege ismét emelkedik, a többi járulék mértékéhez azonban most sem nyúltak hozzá.

Mik is azok a járulékok?

A járulékok a munkavállalók és munkáltatók által fizetett rendszeres befizetések, amelyek célja a szociális ellátórendszer működésének finanszírozása. Ezek a kötelezettségek biztosítják többek között a nyugdíjak, az egészségügyi- és a munkanélküli ellátások fedezetét. A járulékfizetés lényege, hogy a társadalom tagjai közösen, jövedelmük arányában járulnak hozzá a közösségi szolgáltatások fenntartásához.

2020.07.01. óta a biztosított által fizetendő járulékok a következőképpen alakulnak és ezek 2025-ben sem változnak:

Társadalombiztosítási járulék 18,5%

A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított az egyéni felelősség elvének megfelelően, meghatározott járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege – többnyire – arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.

Ezen belül a járulékok megoszlása a következő:

Nyugdíjjárulék 10%

A nyugdíjbiztosítási járulék célja, hogy a nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges pénzügyi forrásokat biztosítsa. Ez a rendszer a társadalmi szolidaritás elvén alapul: a jelenlegi aktív dolgozók befizetései fedezik az éppen nyugdíjban lévők ellátását.

Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%

Célja az egészségügyi ellátások finanszírozása. A „természetbeni” kifejezés arra utal, hogy a járulékért cserébe az egyén nem pénzbeli ellátásokat, hanem közvetlen egészségügyi szolgáltatásokat kap. Ide tartoznak például az orvosi vizsgálatok, kórházi kezelések, gyógyszerellátás, diagnosztikai szolgáltatások, illetve más egészségügyi beavatkozások.

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%

Célja szintén az egészségügyi ellátások finanszírozása. Pénzbeli támogatásként találkozhatunk vele, mint például táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj.

Munkaerőpiaci járulék 1,5%

Célja a munkanélküli-ellátások és a munkaerőpiacot támogató programok finanszírozása. Ennek a járuléknak az egyik legfontosabb szerepe, hogy anyagi támogatást nyújtson azoknak, akik elveszítik az állásukat. A járulékból finanszírozzák a munkanélküli-segélyeket, valamint különböző álláskeresési támogatásokat.

A munkaerőpiaci járulékból származó bevételek emellett hozzájárulnak a munkaerőpiac fejlesztését célzó programokhoz is, például átképzésekhez, továbbképzésekhez, és egyéb olyan intézkedésekhez, amelyek segítik a munkavállalók gyorsabb elhelyezkedését. A cél tehát nemcsak a munkanélküliek anyagi támogatása, hanem az is, hogy a munkaerőpiac rugalmassága javuljon, és a munkavállalók minél hamarabb visszakerülhessenek a munka világába.

A befizetett társadalombiztosítási járulékból az állami adóhatóság 54 százalékot nyugdíjjárulék címén a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 37,9 százalékot egészségbiztosítási járulék címén az Egészségbiztosítási Alapnak, 8,1 százalékot munkaerőpiaci járulék címén a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak naponta utal át.  

Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2025.01.01-tőla jelenlegi havi 11.300 forint helyett havi 11.800 forintra emelkedik. Napi összege 380 forint helyett 390 forint lesz.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék egy olyan rendszeres befizetés, amelyet azoknak kell fizetniük, akik nem rendelkeznek más módon biztosítással (például tanulói jogviszonyból, munkaviszonyból vagy álláskeresési ellátásból származó jogviszonnyal), de szeretnének hozzáférni az állami egészségügyi ellátásokhoz. Ez a járulék biztosítja, hogy a befizetők jogosultak legyenek az állami egészségügyi rendszer által nyújtott szolgáltatásokra, mint például orvosi vizsgálatokra, kórházi kezelésekre és egyéb egészségügyi beavatkozásokra.

A járulék fizetése nem opcionális, nem választható, hanem kötelező jellegű. A NAV hivatalból értesít mindenkit, akinek fizetési kötelezettsége van és tájékoztatót is küld a fizetési lehetőségekről. Azonban ha ez elmaradna, akkor mindenkinek kötelessége bejelentkezni a fizetési kötelezettség alá.

További munkaügyi témájú cikkeink itt olvashatóak.

Ha könyvelői, adószakértői vagy bérszámfejtői segítségre van szüksége, kérjen ajánlatot és megbeszéljük hogyan tudunk együtt dolgozni.