A cégautóadó: szabályok, bevallás, és gyakorlati útmutató

A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót, míg a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után – a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül cégautóadót kell fizetni. Ebben a cikkben ez utóbbi adónemről szeretnénk írni. Áttekintjük a fogalmát, szabályait, a bevallási- és fizetési kötelezettségeket és néhány gyakori kérdést is megválaszolunk.

Ennek az adónak a bevezetése az állam részéről egyfajta megoldásként szolgál arra, hogy az üzleti célú autók használatából származó esetleges adóelkerüléseket visszaszorítsa, és biztosítsa az arányos adóterhelést a vállalatok és magánszemélyek között.

A legfontosabb kérdés, hogy mi változott 2024. szeptember 1-től?

A rövid válasz az, hogy tulajdonképpen semmi.

A hosszabb válasz a következő: Az 1991. évi LXXXII. törvény ide vonatkozó paragrafusa nem változott. Továbbra is mentes a cégautóadó alól a környezetkímélő gépkocsi.

Azt, hogy mi számít manapság környezetkímélő gépkocsinak, a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet határozza meg. 2024.09.01-től pedig ez a megfogalmazás módosult a következőképpen:

A E rendelet alkalmazásában környezetkímélő gépkocsi: az a tisztán elektromos gépkocsi, továbbá a nulla emissziós gépkocsi.

Joggal következtethetnénk arra, hogy mivel a gépjárműadóról szóló törvény azt írja, hogy a környezetkímélő gépkocsi mentes az adó alól, azonban a KöHÉM rendelet szerint már csak a tisztán elektromos gépkocsi számít környezetkímélő gépkocsinak, ezért például egy egyéb elektromos (külső töltésű vagy növelt hatótávolságú hibrid) autó után már meg kell fizetni a cégautó adót is.

Nos, a kiskapu viszont abban rejlik, hogy az 1991. évi LXXXII. törvény értelmező rendelkezései között, a 9. pontban teljesen egyértelműen a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos állapotára utal. Az akkor hatályos állapot szerint pedig környezetkímélő gépkocsi az elektromos gépkocsi is, akár hibrid, akár tisztián elektromos.

Tehát, amíg az értelemző rendelkezésekben nem módosítják a hivatkozást a mai napon hatályos állapotra, addig nem kell cégautóadót fizetni a nem tisztán elektromos autónk után.

1. A cégautóadó fogalma és alapvető szabályai

Adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti személygépkocsi – ide nem értve a környezetkímélő gépkocsit –, amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el. 

Tehát a cégautóadó egy olyan adófajta, amelyet azoknak a gépjárműveknek a tulajdonosai fizetnek, amelyeket üzleti célra is használnak. Az adó célja, hogy ellensúlyozza a céges autók magánhasználatát, hiszen a gépjármű-üzemeltetéssel kapcsolatos költségek – mint az üzemanyag, karbantartás, biztosítás – gyakran leírhatóak az adóból, míg a magánhasználat esetén ezek a költségek nem merülnének fel.

Az adónem alkalmazása főként személygépkocsikra vonatkozik, és nem terjed ki tehergépjárművekre, motorkerékpárokra vagy más hasonló kategóriákba sorolt járművekre.

2. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, melyben a személygépkocsit eladták, vagy a lízingbe vevő a gépkocsit a lízingbe adónak visszaadta.

A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a pénzügyi lízingbe vevő költséget számolt el. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, melyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számolt el költséget, vagy nyilatkozik, hogy a jövőben már nem kíván költséget elszámolni.

3. A cégautóadó mértéke

A cégautóadó összege a gépjármű környezetvédelmi besorolásától és motorjának teljesítményétől függ. E két tényező alapján határozzák meg a fizetendő adó mértékét, amely minden hónapra, de negyedéves rendszerességgel fizetendő. Az adó mértéke a következők szerint alakul:

1. Környezetvédelmi besorolás (EURO-szám):
   • Minél korszerűbb a jármű, annál alacsonyabb adót kell fizetni. Az EURO besorolás a gépjármű károsanyag-kibocsátásától függ, így a modernebb, környezetbarátabb járművek esetében alacsonyabb lesz az adó mértéke.
2. Motor teljesítménye:
   • A motor teljesítményét kW-ban (kilowattban) mérik, és a nagyobb teljesítményű autók magasabb adóval terheltek. Ez az állam részéről egyfajta ösztönzésként is értelmezhető, hogy az alacsonyabb fogyasztású, kisebb teljesítményű autók használata felé terelje a cégeket.

Az adómértékek 2024-ben az alábbiak szerint alakulnak:

• 0-50 kW közötti teljesítmény esetén 14.000 Ft-tól 30.500 Ft-ig terjed az adó, attól függően, hogy a gépjármű melyik EURO-besorolásba tartozik.
• 51-90 kW közötti teljesítmény esetén 16.000 Ft-tól 41.000 Ft-ig terjedhet az adó.
• 91-120 kW közötti teljesítmény esetén 20.000 Ft-tól 61.000 Ft-ig is emelkedhet az adó, a környezetvédelmi besorolás függvényében.
• 121 kW feletti teljesítményesetén pedig 41.000 Ft-tól 81.000 forintig terjedhet az adó mértéke havonta.

A kétszeres adóztatás kizárása érdekében a negyedévente befizetendő adóból levonható az adóalany terhére megállapított gépjárműadó, amennyiben a gépjárműadó határidőben befizetésre került.  

A	B	C	D
Teljesítmény (kW)	„0”-„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén	„6”-„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén	„5”; „14”-„15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén
0-50	30 500 forint	16 000 forint	14 000 forint
51-90	41 000 forint	20 000 forint	16 000 forint
91-120	61 000 forint	41 000 forint	20 000 forint
120 felett	81 000 forint	61 000 forint	41 000 forint

4. A cégautóadó bevallása

A cégautóadó bevallásának és megfizetésének határideje negyedéves jelleggel van előírva. Az adóbevallás és a fizetés a következőképpen zajlik:

1. Adóbevallás benyújtása:
   Az adót a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani és megfizetni az adóhatóság felé. Ez a következő időpontokat jelenti 2024-ben a naptári év során:
   • I. negyedév: április 22-ig,
   • II. negyedév: július 22-ig,
   • III. negyedév: október 21-ig,
   • IV. negyedév: január 20-ig (2025. év elején).
2. Az adóbevallás módja:
   Az adóbevallást elektronikus úton kell benyújtani online felületen keresztül. Magányszemélyek papír alapon is beadhatják.
3. Fizetési kötelezettség:
   A cégautóadót minden esetben a negyedéves bevallási határidőkkel egyidejűleg kell befizetni. A NAV által megadott bankszámlaszámra kell teljesíteni a fizetést, elektronikus átutalással.

5. Kivételek és különleges esetek

A cégautóadóval kapcsolatos szabályozás több kivételt is tartalmaz, amelyeket fontos ismerni a helyes adózás érdekében. Többek között mentes az adó alól az a személygépkocsi,

• amelyet megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel,
• amelyet az egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához üzemeltet,
• amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,
• amely kizárólag halottszállításra szolgál,
• amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító, szociális céllal üzemeltetnek
• amelyet kizárólag az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése vagy 16. §-a szerinti tevékenység ellátása érdekében, valamint kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek,
• amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül,

6. A cégautóadóval kapcsolatos gyakori kérdések

Hogyan ellenőrzi a NAV a cégautóhasználatot?
A NAV különböző módszerekkel ellenőrzi a cégautók magánhasználatát. Ezek közé tartozik a gépjárműhasználati naplók vizsgálata, valamint a költségelszámolások ellenőrzése. Amennyiben a napló alapján kiderül, hogy az autót nem kizárólag üzleti célra használják, az adókötelezettség automatikusan felmerül.

Milyen szankciókra lehet számítani, ha elmarad a bevallás vagy a fizetés?
Amennyiben egy vállalkozás nem tesz eleget a cégautóadó bevallási vagy fizetési kötelezettségének, úgy késedelmi kamatot és bírságot szabhat ki a NAV. A bírság mértéke az elmaradás súlyosságától függően változhat, és súlyosabb esetekben akár adóellenőrzést is indíthatnak.

7. Összegzés

A cégautóadó Magyarországon egy fontos eszköz az állam számára, hogy a vállalkozások gépjárműhasználatával kapcsolatos közterheket igazságosabban ossza el, különösen a magánhasználat esetén. Az adónem kiszámítása és bevallása szabályozott keretek között zajlik, melynek során a jármű környezetvédelmi besorolása és teljesítménye játszik kulcsszerepet. Az adóbevallás negyedéves jellegű, és az adózóknak elektronikus úton vagy a magánszemélyeknek papír alapon kell benyújtaniuk a szükséges adatokat.

A cégautóadó helyes kezelésével és bevallásával elkerülhetők az esetleges bírságok és szankciók, míg a környezettudatos gépjárműválasztással csökkenthetők az adók, és hozzájárulhatunk a fenntarthatósághoz is.

Ha könyvelői, adószakértői vagy bérszámfejtői segítségre van szüksége, kérjen ajánlatot és megbeszéljük hogyan tudunk együtt dolgozni.