Orvosi alkalmassági vizsgálat 2024

Ahogy az előző években, úgy 2024-ben is rengeteg törvény módosításnak lehettünk tanúi. A munkáltatók által talán legjobban várt módosítás lehet a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat eltörlése. A Munka törvénykönyve (Mt.) 51.§ (4) bekezdése szerint 2024.08.31-ig  a munkáltató a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

2024. szeptember 1-jétől azonban a törvény szövege módosul. Jogszabályban meghatározott esetben, illetve, ha a munkáltató elrendeli, a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkáltató ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

Vagyis csak jogszabályban meghatározott munkakörök esetén, vagy ha a munkáltató azt saját hatáskörén belül elrendeli, lesz kötelező a munkába lépést megelőzően orvosi alkalmassági vizsgálatot végezni.

Azonban sajnos ezek az új jogszabályok még nem készültek el. Egyelőre a korábbiak vannak érvényben, amelyek szövegében egyértelműen kötelező jelleggel van feltüntetve a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat:

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 4.§ (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a) a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél munkavégzés megkezdését megelőzően.

Ezen felül több jogszabály is hivatkozik és kötelező jelleggel írja elő az orvosi alkalmassági vizsgálatot. Ilyen többek között az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, mely 49.§ (3) bekezdésébenkimondja, hogy a munkarendje szerint rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végző munkavállaló részére a munkáltató a munkába lépést megelőzően, illetve a munkaviszony fennállása alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt időszakonként köteles biztosítani az orvosi alkalmassági vizsgálatot.

De például a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelet az iskolaőrökről is kimondja 3. § (1) bekezdésében, hogy a munkaköri követelmények érvényre juttatása, a jelentkező iskolaőri tevékenység ellátására való alkalmasságának megállapítása érdekében az egészségügyi, pszichológiai alkalmasságot, valamint a fizikai állóképesség követelményeinek való megfelelést a munkaviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt és az e rendeletben foglaltak szerint időszakosan visszatérően vizsgálni és minősíteni kell.

Jól látható tehát, hogy önmagában a Munka törvénykönyvének módosítása még nem elegendő ahhoz, hogy azonnal elengedjük az orvosi alkalmassági vizsgálat terhét.

Az új szabályozás célja minden bizonnyal a dokumentáció csökkentése, de jelentős anyagi kiadásokat is megspórolhat a munkáltató. A valós tapasztalat szerint a legtöbb orvosi alkalmassági vizsgálat egyébként sem volt túl komoly. Csupán pár kérdés után és vizsgálat nélkül, rutinszerűen megkapták a munkavállalók az alkalmassági papírjukat. Tulajdonképpen ezek valóban felesleges kiadások és időpazarlások voltak.

Az orvosi alkalmassági vélemény különösen fontos bizonyos munkakörök esetében, mivel ezekben a munkakörökben a dolgozók egészségi állapota közvetlen hatással lehet a saját és mások biztonságára, valamint a munka hatékony elvégzésére. Vagy éppen a munkakör lehet rossz hatással a munkavállaló egészségére. Ezekben a munkakörökben valószínűleg továbbra is kötelező lesz az orvosi alkalmassági vizsgálat. Ez érdeke a munkáltatóknak, a munkavállalóknak, de akár harmadik félnek is, mint például fogyasztóknak.

Az új, részletes jogszabály még nem ismert, de feltételezések szerint az alábbi munkakörben várható lesz a kötelező jelleg:

Egészségügyi dolgozók: Orvosok, ápolók, egyéb egészségügyi személyzet esetében indokolt és fontos az alkalmassági vizsgálat.

Közlekedésben dolgozók:Tömegközlekedés sofőrjei, teherautósofőrök, pilóták, légi irányítók, légi utas kísérők esetében szintén kiemelten fontos az orvosi alkalmasság vizsgálata a közlekedés és az utasok védelmének érdekében.

Veszélyes anyagokkal, vagy veszélyes körülmények között dolgozók: Vegyszerekkel, sugárzó anyagokkal vagy más veszélyes anyagokkal dolgozók, föld alatt munkát végző emberek saját érdekében áll, hogy orvosilag alátámasztott legyen az alkalmasságuk.

Rendvédelmi dolgozók: Rendőrség, honvédség, fegyvertartási engedéllyel rendelkezők.

Érdekességképpen tekintsünk kicsit vissza a munkavédelem történelmére.

A munkavédelem kialakulása már egészen korán megjelent, persze még közel sem a mai formájában. Amióta létezik munka, azóta vannak törekvések annak biztonságossá tételére.Az őskorban ösztönösen törekedtek a veszélyek kerülésére, tulajdonképpen már ezt is nevezhetjük munkavédelemnek. Ahogy a munka elkezdett gazdasági értékké válni, úgy váltotta fel az ösztönösséget az érdek. A munkáltató saját érdeke volt, hogy a munkavállalóit biztonságos munkakörnyezetben tudhassa.

Az első írott formájú munkavédelmi előírás időszámításunk előtti 18. századból származik. Hammurabi törvénykönyvébentalálhatóak ugyanis munkavédelemre utaló leírások. Például, ha egy építész által épített ház összeomlott és megölte a ház tulajdonosát, akkor az építésznek is meg kellett halnia.

Szerencsére az idők folyamán a munkavédelmi előírások egyre pontosabbak, a büntetések pedig határozottan enyhébbek lettek – legalábbis a halálbüntetéshez képest.

A 18-19. századi ipari forradalom során átértékelődött a munkavédelem fontossága. Innentől már a gyárak saját érdeke volt az, hogy a munkavállalók biztonságos környezetben termeljenek. Megőrizve egészségüket sokkal többet és tovább tudtak dolgozni. Valamint a balesetekben megsérült gépek pótlása költséges és időigényes feladat volt, ami hatalmas kiesést eredményezett a termelésben.

Az első munkavédelmi törvény az 1802-ben megjelent brit törvény, mely a mai törvényekhez képest még nagyon kezdetleges volt. Ezt követően 1815-ben Svájcban, 1835-ben Poroszországban, 1841-ben Franciaországban, majd 1872-ben Magyarországon is megjelentek az első munkavédelmet is szabályozó törvények.

1893-ban a maximálisan kiszabható munkavédelmi bírság 7 tehén ára volt. 2024-ben a bírság akár 100 millió forintig is terjedhet, aminek mértékét tehénben mérve nehéz ma megmondani, de körülbelül 160-400 db tehén között lehet.�

A napi 8 órás munkaidőt 1938-ban vezették be hazánkban.

1919-ben megalakult a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, melyhez Magyarország 1922-ben csatlakozott.A szervezet szabályozni igyekezett a munkaidőt, a megfelelő béreket, a dolgozók munkavédelmét, a gyermekmunkát, a fiatalkorúak és nők védelmét.

1948-ban az ENSZ elfogadta az Emberi Jogok Egyetemleges Nyilatkozatát, mely kimondja, hogy minden embernek joga van a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez.

1950-ben jelent meg az első, átfogóbb rendelet Magyarországon, mely kimondja, hogy a balesetelhárításért elsősorban maguk a dolgozók felelősek. Ennek érdekében a szakszervezeteknek kell átvennie a balesetelhárítási propagandát is.

Végül 1951-ben törvényerejű rendeletben jelenik az első Munka Törvénykönyve, mely szintén kitér a munkavédelemre. Innentől már több fronton és gyorsabban zajlanak az események. Létrejönnek különböző intézetek, szabályok és törvények, melyek mind a biztonságos munkavégzés körülményeit hivatottak képviselni.

A ma is érvényben lévő munkavédelmi törvény 1993-ban jelent meg. 2024. szeptember 1-től érvényes módosítás a 62. módosítása megjelenése óta.

Összegezve

A pontos szabályozásokat, törvény és jogszabály módosításokat továbbra is várjuk. Egyelőre hiába változott a munka törvénykönyve erre vonatkozó rendelkezése. A kiegészítő jogszabályok hiányában továbbra is akkor jár el helyesen a munkáltató, ha ugyanúgy folytatja az eljárást, mint korábban. Munkába lépés előtt, majd ha szükséges rendszeresen biztosítja az orvosi alkalmassági vizsgálatot.

Amennyiben a jogszabályok pontosításra kerülnek és minden szükséges rendelkezés érvénybe lép, akkor is érdeke lehet a munkáltatónak az orvosi alkalmassági vizsgálat előírása. Az első a munkavállaló egészségének védelme. Alkalmassági vizsgálat során kiderülhet olyan egészségügyi kockázat, mely veszélyessé teszi a munkavégzést. Számos munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés is megelőzhető, ha tisztában van a munkáltató a foglalkoztatottjai egészségi állapotával, ezzel párhuzamosan terhelhetőségükkel, képességeikkel.

Az egészségi állapot ismeretében lehet biztonságosan kiválasztani a megfelelő munkaköröket, ha kell átszervezni, vagy átalakítani. Egészséges, adott munkára alkalmas munkavállalók alkalmazása esetén növelhető a termelékenység, hatékonyság.

További munkaügyi témájú cikkeink itt olvashatóak.

Ha könyvelői, adószakértői vagy bérszámfejtői segítségre van szüksége, kérjen ajánlatot és megbeszéljük hogyan tudunk együtt dolgozni.