2023. 50. hét – Heti PénzPiac – Központi szerepek
A gazdaságok kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges, hogy minden intézmény és ágazat, aki hatással van a működésére, megfelelően tegye a dolgát. Vannak, amelyek a feltételeket teremtik meg és alakítják, és vannak, amelyek a mindennapos munkálkodással hoznak létre értéket, termelnek jövedelmet. Előbbiek a szabályozók, melyek a jogszabályi és monetáris környezetet irányítják, utóbbiak pedig a gazdaság összes többi szereplője. Azonban mindenki ugyanabban érdekelt: legyen megfelelő gazdasági növekedés, hogy a társadalom minden tagja számára biztosítható legyen a kényelmes megélhetés.
Az ideális állapot azonban ritkán jellemzi a gazdaságokat. Vagy az inflációval vannak gondok, vagy a fejlődés intenzitásával, vagy a nyomasztó munkanélküliséggel. Vannak időszakok, amikor ezek összetett kombinációi állnak elő.
A problémás helyzeteket a szabályozóknak kell kezelniük: a legfőbb vezető a politikai irányítás, és vele kell együttműködnie a jegybanki döntéshozóknak.
Napjainkban előtérbe, vagy inkább az újságok címlapjára került közös munkájuk, elsősorban amiatt, mert erős érdekellentét látszott köztük kibontakozni a fellángolt infláció miatt (ez számos országra igaz).
A magasra emelt kamatok természetszerűleg visszafogták a gazdasági aktivitást, miközben drágították az eladósodást. Ezek a tényezők terjedelmes lyukakat ütöttek az országok költségvetésén, és a folyamatnak valószínűleg még nincs vége.
Ezért követelték számos országban a politikusok, hogy a központi bankok csökkentsék minél hamarabb és gyors ütemben az irányadó rátát. A monetáris irányítóknak azonban elsődleges feladatuk az árstabilitás biztosítása, csak ezt követően koncentrálhatnak a gazdasági növekedés elősegítésére.
Így a rendszerbe van kódolva a konfliktus. A független intézményként működő központi bank a rá vonatkozó törvényi kötelezettségnek kell, hogy megfeleljen. A politikai vezetést viszont a választók az alapján ítélik meg, hogy milyen jólétet tud nekik biztosítani.
A jegybank munkája a nehéz időszakokban igencsak bonyolulttá válik. Amikor egy gazdaság túlpörög, és emiatt az infláció is megemelkedik, a monetáris vezetésnek lépnie szükséges. Le kell lassítani a növekedést a megfelelő tempóra, hogy a normál működés mellett az infláció is lecsökkenjen. Ehhez a pénzügyi kondíciókat szigorítani kell, ami esetenként fájdalmas folyamatokat von maga után. Ez a gazdasági szereplők számára esetenként nehéz helyzetet teremt.
Úgy kell egyensúlyoznia a monetáris döntéshozóknak a szigorítás mértékével és az alkalmazott eszközökkel, hogy a lehető legkisebb visszaesést idézzék elő a gazdasági bővülésében. Az, hogy recessziót idéznek-e elő, és ezzel együtt a munkanélküliség megugrását, már nem feltétlenül rajtuk múlik.
A jól működő gazdasági rendszerekben a központi költségvetés kiegyensúlyozó szerepet tud betölteni. Amikor gyengülés látszik a konjunktúrában, akkor képesek az élénkítésre az állami költekezés fokozásával. A kedvező időszakokban viszont inkább a tartalékok növelésére koncentrálnak.
Jelenleg azt látjuk, hogy az országok monetáris és fiskális irányítói együtt léptek a gázra az elmúlt években. Most pedig együtt kell nyomniuk a féket is.
Magyarország
Többnyire jó híreket kaptunk a héten:
A régóta blokkolt uniós források nagyobbik részét felszabadította az Európai Bizottság, így 10 Mrd eurónyi támogatás érkezhet a magyar gazdaságba a következő években.
Az S&P hitelminősítő múlt hét végén megerősítette a magyar adósság kockázati besorolását a befektetésre ajánlott kategória alsó szintjén (BBB-), stabil kilátással (a közeljövőben várhatóan nem javul, de nem is romlik jelentősen a gazdaság teljesítménye).
A központi költségvetés novemberi számai nem voltak túl fényesek: az 586,7 Mrd forintos deficittel az első tizenegy hónap összesített adata kis híján elérte a legutóbb felfelé módosított éves hiánycélt.
Az építőipar teljesítménye némileg szépített az előző hónapok csökkenő trendjén, az októberi éves mutató 0,1 százalék növekedést mutatott.
Az enyhülő nemzetközi monetáris környezet kihatott a hazai kamatcsökkentési várakozásokra is. A legfrissebb elemzői előrejelzések szerint a jövő év második felére 5 százalékra süllyedhet a hazai alapkamat.
Az állampapírpiac éven túli szegmensében jelentős, 0,5 százalékot meghaladó hozamesés zajlott.
A forint stabilnak mutatkozott a héten az euróval szemben a 380 körüli szinten, ami azért elgondolkodtató, mert közben számos, a hazai valutának kedvező hír látott napvilágot.
Európai Unió – Eurózóna
A héten kamatdöntő ülést tartott az EKB. Az alapkamat továbbra is 4,5 százalékon áll, várható kamatcsökkentésre utaló jelzések vagy utalások nem láttak napvilágot.
Annak ellenére sem, hogy az utóbbi időszak inflációs mutatói kedvező tendenciát sugallnak, és a gazdasági növekedési kilátások sem túl fényesek.
A jegybank saját előrejelzése is azt mutatja, hogy a következő években is alig lesz 0 felett a konjunktúra mutató az eurózónában. Az infláció tartósan 2 százalékra süllyedését viszont csak két év múlva várják.
A meglepően héja stílusú jegybanki kommunikáció hatására az euró 2 százalékot erősödött a héten a dollárral szemben, így visszaugrott az árfolyam a két héttel ezelőtti 1,1 környékére.
Az állampapírpiacon tovább mérséklődtek a hozamok, a 2,1 százalék körüli német hosszúkötvény-hozam a gyenge gazdasági kilátásokat tükrözi.
USA
A héten döntött a kamatokról a Fed is, bár a kommunikáció kissé ellentmondásba került a korábbi üzenetekkel. A jegybanki alapkamat maradt az 5,5 százalékos szinten, de az eddig hangoztatottakkal ellentétben már a kamatcsökkentésekről is beszélt a monetáris vezető. Ennek 2024-ben várható mértékét 0,75 százalékra tette.
Mindeközben a munkaerőpiac továbbra is feszességet mutat, és az infláció a novemberi 3,1 százalékos értékével sem ért még az árstabilitásként megjelölt 2 százalékos tartományba.
A következő évre 1,4 százalékos GDP növekedést, 4,1 százalékos munkanélküliségi rátát és valamivel 3 százalék alatti inflációt vár jegybank. A kamatcsökkentés képbe kerülése tovább szorította lefelé a hosszú kötvények hozamát.
A teljes heti pénzpiaci összefoglaló az Adózóna oldalán olvasható.
Ha könyvelői, adószakértői vagy bérszámfejtői segítségre van szüksége, kérjen ajánlatot és megbeszéljük hogyan tudunk együtt dolgozni.
Previous Post
Next Post
