Külföldi cégnek dolgozol Magyarországról?

Mutatjuk mire figyelj, hogy az adózás is rendben legyen!

Manapság már egyre többen dolgoznak Magyarországról külföldi vállalatoknak — akár szabadúszóként, akár alkalmazottként. A lehetőség csábító: nem kell elköltöznöd, mégis nemzetközi szinten kereshetsz pénzt. De van egy terület, amit nem érdemes félvállról venni: az adózás.

Sokan nem is sejtik, milyen kötelezettségek járnak ezzel a munkavégzési formával, és csak akkor szembesülnek a problémával, amikor már késő. Pedig egy kis odafigyeléssel, a megfelelő információk birtokában akár te magad is el tudod intézni a bevallásaidat — ha pedig inkább ránk bíznád, gondoskodunk róla, hogy minden szabályosan, biztonságosan és stresszmentesen történjen.

Két részes cikkünkben lépésről lépésre végig vesszük, mire kell figyelned, ha Magyarországról dolgozol külföldi cégnek — hogy ne a NAV legyen az, aki először „érdeklődik” a munkád iránt.

Kik érintettek?

Ha Magyarországról dolgozol külföldi cégnek, akkor van egy nagyon fontos dolog, amivel jó tisztában lenni: attól még, hogy a munkáltatód nem magyar, a magyar jogszabályok bizonyos esetekben rád is vonatkoznak.

Ez különösen igaz akkor, ha:

• a külföldi vállalat Magyarországon alkalmaz téged (vagy más magyar munkavállalót), és a munkaviszony társadalombiztosítási kötelezettséggel jár, vagy
• te ugyan külföldön végzed a munkát, de a magyar társadalombiztosítási jogszabályok (vagy az uniós szociális biztonsági szabályok) alapján továbbra is Magyarországon tartozol biztosítási körbe.

A magyar jog szerint még akkor is biztosítottnak számíthatsz, ha:

• külföldi cégnek dolgozol,
• nem Magyarországon végzed a munkát,
• de az uniós szabályozás alapján a magyar TB-rendszer hatálya alá tartozol.

És itt jön a lényeg:
A külföldi vállalatnak – még ha nincs is magyar székhelye – be kell jelentkeznie a NAV-hoz, és gondoskodnia kell a TB-járulék, a szociális hozzájárulási adó és az egyéb kötelező befizetések rendezéséről.

Ezt háromféleképpen tehetik meg:

1. Fióktelep létesítésével Magyarországon,
2. Pénzügyi képviselő megbízásával, vagy
3. Közvetlenül, saját maguk intézik az adminisztrációt a magyar hatóságok felé.

Ha nincs fióktelepük vagy pénzügyi képviselőjük, a cégnek még a munkakezdés előtt regisztrálnia kell a NAV-nál, mint munkáltató.

Mit jelent ez számodra?

Ha külföldi cégtől kapsz fizetést, attól még a társadalombiztosítási és adózási kötelezettségek nem tűnnek el. Lehet, hogy a cég intézi helyetted ezeket — de gyakori, hogy neked kell utánajárnod, minden rendben van-e. Ezért fontos, hogy tisztában legyél az alapokkal: így nem érhet kellemetlen meglepetés, és időben megteheted a szükséges lépéseket.

I. Regisztráció

Ha külföldi cégnek dolgozol, akkor először azt kell tisztázni: ki végzi a bejelentést a NAV felé.
Ideális esetben ezt a külföldi vállalat intézi. Ilyenkor a cégnek a T201INT nyomtatványt kell benyújtania, amin többek között meg kell adnia azt a személyt is, aki elektronikusan intézheti az adóügyeket.

Ha azonban a munkáltatódnak nincs magyarországi fióktelepe vagy pénzügyi képviselője, és nem regisztrál munkáltatóként, akkor a helyzet megváltozik:
Te, mint foglalkoztatott természetes személy, leszel felelős a TB-bejelentésért, a járulékok megfizetéséért, a szociális hozzájárulási adóért és a bevallások benyújtásáért.

Ez komoly felelősség — hiszen ha a bejelentés vagy a befizetés elmarad, a következményeket is te viseled (kivéve a késedelmi pótlékot és adóbírságot, ami a munkáltatót terheli).

Ha ez a helyzet áll fenn, az első dolgod az, hogy adóazonosító jelet igényelj.
Ezt a T34-es nyomtatvány benyújtásával teheted meg a NAV-nál — még mielőtt bejelentenéd a foglalkoztatást és elkezdenéd a járulékfizetést.

Fontos: Ha a munkáltató nem intézi a regisztrációt, akkor gyakorlatilag te lépsz az adminisztrációs frontvonalba. Érdemes ezért előre tisztázni a céggel, hogy ki vállalja ezt a feladatot, nehogy egyedül maradj vele — vagy bízd inkább szakemberre, aki gondoskodik róla, hogy minden rendben történjen.

II. A külföldi vállalat által foglalkoztatott biztosítottak bejelentése

Ha külföldi cégnek dolgozol, akkor a társadalombiztosítási jogviszonyod hivatalos bejelentése sem maradhat el. Ez a bejelentés biztosítja, hogy a TB-rendszerben jogszerűen szerepelj — például legyen egészségbiztosításod, és minden járulék rendben kerüljön befizetésre.

A szabály egyszerű:

• A munkaviszony kezdetét legkésőbb az első munkanap megkezdéséig be kell jelenteni.
• Ha a munkaviszony megszűnik, ha van olyan időszak, amikor nem dolgozol, vagy ha változik a járulékalapot képező jövedelmed, akkor a munkaviszony szünetelését 8 napon belül szintén kötelező bejelenteni.

Ehhez a T1041INT nevű nyomtatványt kell használni, amit az AbevJava nevű program segítségével lehet kitölteni. (Ezt a programot a NAV honlapjáról lehet ingyenesen letölteni.)

Jó hír: A NAV online kitöltési útmutatót is biztosít — magyar és angol nyelven egyaránt — így akkor is boldogulhatsz vele, ha a munkáltatód külföldi, vagy te magad intézed a papírmunkát.

Ha a bejelentést a külföldi vállalat intézi, akkor nincs külön teendőd — viszont, ha rád hárul ez a feladat, fontos, hogy ne csússz ki a határidőkből, mert a mulasztás komoly következményekkel járhat.

Ez az egyik legfontosabb adminisztratív lépés: nélküle a biztosításod sem lesz rendezett, és hosszabb távon akár bírságot is kaphatsz.

III. Járulékfizetési kötelezettség teljesítése

Ha külföldi cégnek dolgozol, akkor a munkád után társadalombiztosítási járulékot is kell fizetni — ugyanúgy, mintha egy magyar munkahelyen dolgoznál. Ez biztosítja, hogy jogosult legyél egészségügyi ellátásra, nyugdíjra és más TB-hez kapcsolódó ellátásokra.

A szabály egyszerű:
A bruttó jövedelmedből 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell levonni és befizetni a NAV felé.
Ezt általában a külföldi munkáltató intézi — ha viszont erre nincs lehetősége, a feladat téged terhelhet.

A járulékalapot képező jövedelem többféle lehet:

• Alapesetben minden olyan jövedelem ide tartozik, ami adóelőleg-alapot képez (pl. fizetés, megbízási díj).
• Ha nincs ilyen jövedelem, mert például a munkád nem Magyarországon adóköteles, akkor a munkaszerződésben szereplő alapbér lesz a járulékalap.
• Ha nem klasszikus munkaviszonyról van szó, hanem például külföldi szerződés vagy megbízás alapján dolgozol, akkor a megállapodásban szereplő havi díj minősül járulékalapnak.

Fontos: A járulékfizetés nemcsak egy kötelezettség — ez az, ami biztosítja, hogy ne ess ki a magyar TB-rendszerből, és jogosult legyél például orvosi ellátásra, táppénzre vagy nyugdíjra a későbbiekben.

Ezért különösen fontos, hogy pontosan tisztázd a munkáltatóddal:

• ki vonja le és fizeti be a járulékot,
• milyen összeg után történik a befizetés,
• és ne maradjon el semmi, mert az könnyen jogi és pénzügyi következményekkel járhat.

IV. Szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség

A társadalombiztosítási járulék mellett van még egy fontos közteher, amivel érdemes tisztában lenned: ez a szociális hozzájárulási adó, röviden SZOCHO, melyet a 2011. évi CLVI. törvény szabályoz.

Ez az az adó, amivel a munkáltatók hozzájárulnak a TB-rendszer és más közkiadások finanszírozásához — és külföldi cégekre is vonatkozhat.

A jogszabály szerint SZOCHO-t a kifizető (azaz a munkáltató) fizet. Kifizetőnek számít az a külföldi vállalat is, amelynek nincs Magyarországon sem székhelye, sem telephelye, viszont olyan munkavállalót foglalkoztat, aki

• Magyarországon dolgozik, vagy
• más EU-tagállamban dolgozik, de a magyar TB-szabályok vonatkoznak rá az uniós szociális biztonsági koordináció miatt.

Ha a külföldi munkáltató nem teljesíti ezt a kötelezettséget, akkor — hasonlóan a TB-járulékhoz — a magánszemély, vagyis te válhatsz felelőssé a befizetésért. Ezért is fontos, hogy pontosan tudd, hogyan történik a SZOCHO rendezése.

Hogyan számítják a SZOCHO-t?

• A szociális hozzájárulási adó mértéke 13%.
• Az adóalap megegyezik az adókötelezett jövedelemmel, vagyis azzal az összeggel, amely után személyi jövedelemadót is kell fizetni.
• Ha nincs Magyarországon adóköteles jövedelem, akkor a munkaszerződésben szereplő bér vagy más díjazás képezi az alapot.
• Ha a jövedelmed egy része adóköteles, más része pedig nem, akkor az adóalapot arányosan kell meghatározni.

Jó tudni: A törvény bizonyos esetekben lehetővé tesz adócsökkentő kedvezményeket, amelyeket a munkáltató érvényesíthet. Ha ezt nem teszi meg, és neked kell intézni a fizetést, érdemes szakember segítségét kérni, hogy ne fizess feleslegesen többet a kelleténél.

Összefoglalva: a SZOCHO-t ugyan a munkáltatónak kellene fizetnie, de ha ez elmarad, a felelősség átkerülhet rád. Ezért különösen fontos, hogy tisztán lásd, ki mit intéz — és szükség esetén időben lépj.

Cikkünk második részében foglalkozunk a devizában kapott jövedelem forintra történő átszámításával, a bevallással és befizetéssel, de hozunk gyakorlati példákat is.