Mit kell tudni a szabadságról?

Munkában töltött idő után minden munkavállalónak jár szabadság, azonban sokan nincsenek tisztában a pontos szabályokkal. Nézzük most meg, mit is kell tudni a szabadságok számáról, kiadásának módjáról és mi az, ami nem igazi szabadság?

A Munka törvénykönyve (a továbbiakban Mt.) 59-60. fejezete szól a szabadságról. Az első fontos tény, hogy a szabadság csakis munkában töltött idő után jár. Az pedig, hogy az egyértelmű munkavégzésen kívül mi számít még munkában töltött időnek az Mt. 115. § (2) pontjában szerepel. Ilyen, szabadságra jogosító idő például a szülési szabadság (általában egyenlő a CSED idejével), a táppénz, vagy maga a szabadságon töltött idő is.

További fontos alapvetés, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga. A szabadságot nem kivesszük, hanem kiadják. Összesen 7 munkanap szabadsággal rendelkezhet a munkavállaló, a többit akár teljes mértékben a munkáltató döntése alapján kell, hogy kivegyük. A gyakorlat többnyire nem ezt mutatja, általában megbeszélés tárgyát képezi a szabadságolás, a munkáltatók igyekeznek figyelembe venni a munkavállalók igényeit. Bármelyik fél is kezdeményezi a szabadság kiadását/kivételét 15 nappal korábban be kell azt jelentenie.

A szabadságot, néhány kivételtől eltekintve, esedékességének évében kell kiadni. Főszabályként úgy, hogy abból évente egy alkalommal legalább egybefüggő 14 napra mentesüljön a munkavállaló a munkavégzés alól. Ettől azonban megállapodással el lehet térni, hiszen sokan nem is szeretnének otthon lenni egybefüggő 2 hetet, vagy épp praktikusabb év közben szétszórva pihenni.

A munkáltató a betervezett szabadságot módosíthatja, vagy a már megkezdett szabadságot megszakíthatja, de csakis kivételesen fontos gazdasági érdekre vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő okra hivatkozva.

A munkaviszony év közben történő megszűnése esetén a ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltani. Kifizetni azonban csak ebben az esetben lehet, minden más esetben ki kell adni. Munkaviszony megszűnése esetén, amennyiben a munkavállaló az időarányosan járó szabadságnál több napot vett ki, azt visszakövetelni alapvetően nem lehet.

A szabadságaink száma alapszabadságból és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke mindenki számára évi 20 nap. Természetesen időarányosan jár, tehát ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, akkor ennek csak arányos része jogosult a munkavállaló.

Pótszabadságra különböző jogcímeken lehetünk jogosultak:

Életkor után járó pótszabadság:

A munkavállalónak az Mt. 115.§ (1) alapján

a) huszonötödik életévétől egy,

b) huszonnyolcadik életévétől kettő,

c) harmincegyedik életévétől három,

d) harmincharmadik életévétől négy,

e) harmincötödik életévétől öt,

f) harminchetedik életévétől hat,

g) harminckilencedik életévétől hét,

h) negyvenegyedik életévétől nyolc,

i) negyvenharmadik életévétől kilenc,

j) negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár, először abban az évben, amelyikben az adott életkort betölti.

Gyermekek után járó pótszabadság

16 évesnél fiatalabb egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap és három vagy több gyermek után összesen 7 nap szabadság jár. További 2 nap jár minden fogyatékos gyermek után. Először abban az évben jár a pótszabadság, amikor megszületik a gyermek, utoljára pedig abban az évben, amikor betölti a 16. életévét.

Apaszabi

Az apák részére gyermekük születése vagy örökbefogadás esetén 10 munkanap szabadság jár. 2023. január 1-jén történt ebben változás, ugyanis ezt megelőzően 1 gyermek születése esetén 5 nap, ikergyermekek születése esetén összesen 7 nap szabadság járt. Most azonban a törvényben csak annyi szerepel, hogy „gyermeke születése esetén” jár a 10 nap. Arányosítani nem lehet és a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkáltató nem halaszthatja el a betervezett apasági szabadság kiadását, valamint nem szakíthatja meg az apasági szabadság tartamát.

Szülői szabadság  

Szintén 2023-as módosításnak köszönhetően a szülőket gyermekük 3 éves koráig megilleti 44 nap szülői szabadság. Egyetlen feltétele, hogy a munkaviszony már 1 éve fennálljon. Némi hátránya azonban, hogy erre a 44 napra csupán a távolléti díj 10%-a jár, amit ráadásul még csökkenteni kell az erre az időszakra kapott GYED vagy GYES összegével. Tehát könnyen előfordulhat, hogy a szülői szabadságra nem kapunk bért. Ezt a szabadságot sem lehet arányosítani, tehát ha év közben kezdődik vagy szűnik meg a munkaviszony, akkor is jár a 44 nap. Persze ha az előző munkáltatónál már felhasználtunk a 44 napból, akkor csak a fennmaradó rész jár. Teljes mértékben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A már megkezdett szülői szabadságot a munkáltató semmilyen körülmények között sem szüntetheti meg.

További pótszabadságok

Fiatal munkavállalónak, tehát 18 év alatt, évenként 5 nap pótszabadság jár.

A föld alatt állandó jelleggel dolgozónak, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen legalább napi 3 órát dolgozónak évente 5 nap pótszabadság jár.

További 5 nap jár évenként a megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, valamint vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak.

Szabadság ugyan, de mégis kicsit más

A nőnek gyermeke születése esetén jár a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, amikről már írtunk korábbi cikkünkben.

Fizetés nélküli szabadság

Fizetés nélküli szabadságra nem csak gyermekünkkel kapcsolatban mehetünk. Hozzátartozó tartós gondozása céljából legfeljebb 2 évre lehet fizetés nélküli szabira menni. Ezen kívül bármilyen indokkal kérhetünk fizetés nélküli szabadságot, aminek elfogadása csakis a munkáltatón múlik. Amennyiben engedélyezi, úgy a munkaviszonyunk megtartása mellett lehetünk fizetés nélküli szabin. Ahogy a nevéből is érthető, fizetés nem jár rá, ebből kifolyólag a társadalombiztosításunk sincs rendezve, tehát magunk után kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. 

Végül: melyik szabadság az, ami nem igazi szabadság?

Nem más, mint a betegszabadság! Sokan úgy tekintenek rá, mint a sima szabadságra: ami jár, az jár, azt ki kell venni. Nos, a betegszabadság nem jár automatikusan, nem lehet vele az éves szabadság tervezése során kalkulálni. A munkáltató legkevésbé sem köteles azt kiadni.

Évenként 15 nap betegszabadságra jogosult a munkavállaló, kizárólag betegsége esetén. Tehát ha valaki beteg és elmegy a háziorvosához, aki ad neki egy táppénzes igazolást, akkor a betegség első 15 napjára – vagy rövidebb betegségek esetén összesen 15 napra – betegszabadság fog járni, nem táppénz. A különbség az, hogy előbbit a munkáltató fizeti és a távolléti díj 70%-a jár rá, utóbbit azonban a NEAK fizeti és csupán a távolléti díj 60%-a jár.