Családtervezés és pénzügyek – érthetően az ellátásokról 6. rész

Cikksorozatunk előző részeiben bemutattuk a tudnivalókat a várandósság megállapításától az ellátásokon keresztül a munkába való visszatérésig. Az utolsó részben kistestvér érkezésénél esedékes teendőket, lehetőségeket írjuk le.

Gyakorta előfordul, hogy két gyermek érkezése között nem telik el sok idő. Vannak, akik tudatosan tervezik így, vannak, akik kevésbé, ez azonban nincs befolyással az anyagi juttatásokra. Nézzük most meg, milyen lehetőségek és opciók amikor ismét bővül a család.

Kettő nagyobb csoportra bonthatjuk a kérdést: Anyuka visszamegy dolgozni két gyermek közt, vagy végig otthon marad?

Amennyiben nem megy vissza dolgozni, tehát ellátásból születik a kistestvér, és megvan ugyanaz a munkahelye, ahonnan elment fizetés nélküli szabadságra, akkor nincs félnivaló: ismét jogosult lesz az ellátásokra. Ami az összegét illeti, számításba kell vennünk a kedvezményszabályt. Ha a kistestvér az előző gyermek jogán kapott ellátás alatt, vagy annak lejártát követő 1 éven belül születik, akkor az újonnan kapott CSED, GYED naptári napi alapja nem lehet kevesebb, mint az előző gyermek jogán kapott CSED alapja.

Ha valamilyen oknál fogva időközben megszűnt anyuka munkaviszonya, akkor már egyáltalán nem biztos, hogy jogosult lesz bármilyen ellátásra kistestvér születése esetén.

Először is a legfontosabb, hogy csakis biztosítási jogviszonyból igényelhető a CSED és a GYED is. A CSED és a GYED önmagában nem számít biztosítási jogviszonynak, csakis akkor, ha van mögötte munkaviszony. Tehát ha az megszűnt, nagyon át kell gondolni és meg kell tervezni az ellátások igénylését, mert még lehet, hogy nincs minden veszve. A GYES viszont alanyi jogon jár, tehát „legrosszabb” esetben a gyermek születésétől fogva GYES fog érkezni.

Akkor is érdemes előre tervezni, ha ugyan a munkaviszony nem szűnt meg, de apa vette igénybe a GYED-et. Ebben az esetben is könnyen előfordulhat az, hogy anyuka nem lesz jogosult CSED-re. Hiszen amíg apa veszi igénybe a GYED-et, és anya nem megy vissza a munkahelyére, addig szünetel a biztosítása. Hiába fizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, az nem képez neki biztosítási jogviszonyt. Az apa GYED kevésbé fényes oldaláról írtunk egy korábbi részben, érdemes elolvasni.

Itt megemlítenénk azt is, hogy az összes gyermek jogán kapott ellátásnak egy kézben kell lennie. Ha apa veszi igénybe a GYED-et, akkor azt vissza kell adnia anyának akkor, ha ő ellátást szeretne kapni.

No de nézzük, mi van abban az esetben, ha anyuka visszamegy dolgozni két gyermeke születése között?

Nem ritka, hogy a korábbi 8 órás munka helyett most csak részmunkaidőt tud vállalni az anya, ami általában alacsonyabb fizetéssel is jár. A jó hír, hogy éppen emiatt létezik a kedvezmény szabály, amit fentebb részleteztünk. Vagyis hiába kevesebb a fizetés, az újonnan megállapított CSED, GYED alapja nem lehet kevesebb a korábbi CSED-nél, legalábbis, ha a szabály többi feltétele is adott.

Sokan azonban azért térnek vissza dolgozni, hogy kedvező irányba befolyásolják a következő CSED és GYED összegét.

Ehhez az kell, hogy a szerződés szerinti bér magasabb legyen az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított legalább 120 napban. Rövidebben: durván 4 hónapnyi emelt összegű fizetést kell szerezni a szülést megelőző két hónap előtt. Kivéve akkor, ha a szerződés szerinti bruttó bér kevesebb, mint a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese. Ugyanis ebben az esetben 30 napnyi jövedelem, vagy annak hiányában maga a szerződés szerinti bér is elég a számítás alapjához.

Nem ritka az sem, hogy a várandósság nem úgy alakul, ahogy azt anyuka eltervezte és mégsem tud hosszabb ideig dolgozni. Amennyiben valóban indokolt, 9-es kódú, azaz veszélyeztetett terhesség címszó alatt ismét táppénzre lehet menni. Maga a táppénz összege nem fogja befolyásolni az ellátások összegét sem negatív, sem pozitív irányba, ugyanis egyáltalán nem lehet figyelembe venni a számításoknál. Viszont, ha az orvos sima 8-as kóddal írja ki az anyukát, akkor betegszabadsággal fog kezdődni a keresőképtelenség. Ez azonban bér jellegű kifizetés, emiatt beleszámít az ellátások számításába: negatív irányba befolyásolja azt kisebb összegénél fogva.

Tévhit, hogy amíg anyuka otthon van a nagyobb gyermekkel, egy időben nem lehet táppénzen várandóssága miatt.

Ez azonban nem igaz. A már megszületett gyermek jogán kapja egyszer a GYED-et (vagy GYES-t), táppénzen azonban saját jogán van a kismama. Amikor megszületik a kistestvér, akkor is fog párhuzamosan járni a kisebb után a CSED, nagyobb után a GYED (vagy GYES). Tehát alapvetően semmi akadálya annak, hogy az anya saját jogán a munkaviszonyából táppénzen legyen, miközben otthon van a gyermekével.      

Ha végül valóban táppénzre kerül sor, akkor azt a munkáltatónak kötelessége elfogadni és tiszteletben tartani. Nem mondhatja azt, hogy köszöni, de ő nem szeretné befogadni a táppénzes igazolásokat, nem szeretne fizetni a munkavállaló után úgy, hogy nem is dolgozik, utána pedig még évekig ismét otthon lesz a gyermekekkel. Egyszerűen nincs ilyen opció. Amennyiben a munkavállaló lead egy orvosi igazolást, azt a munkáltatónak kötelessége elfogadni és továbbítani a megfelelő helyre.

Végezetül felhívnánk a figyelmet arra, hogy fontos a várandósság hivatalos bejelentése. Ha a két gyermek születése között végig fizetés nélküli szabadságon van az anya, akkor teljesen védett, nem lehet elbocsátani. Azonban attól a pillanattól kezdve, hogy megszűnik a fizetés nélküli szabadsága, már nem élvez teljes körű védelmet, a munkáltatónak módja van az elbocsátásra. Kivéve, ha az újabb terhesség bejelentése hivatalos, bizonyítható módon megtörténik: ebben az esetben ugyanis ismét teljes körű a védettség.

Tekintettel az ellátások számításának bonyolult és sokrétű rendszerére valamint arra, hogy minden eset egyedi, javasoljuk akár egy szakember segítségének igénybevételét a családtervezés során. Pontos számításokkal jelentős összegeket lehet megtakarítani a családoknak.