Heti PénzPiac – 2023. 20. hét

Az alábbi összefoglalónk a hét fontosabb pénzpiaci- és gazdasági eseményeit tartalmazza, melyek hatással lehettek és lehetnek a hazai vállalkozások életére.

Ha visszaemlékszünk a 2020. év kezdetére, olyan kép él bennünk, hogy a gazdasági folyamatok szépen alakultak, nemcsak nálunk, hanem mindenütt a világon. A hirtelen berobbanó világjárvány azonban lerombolta ezt az „idill”-t: teljes leállás a gyárakban, a szolgáltatásokban, az élet minden területén. A gazdaságok motorjai alapjáraton kezdtek működni (gyakorlatilag leálltak), és az addig jól működő ellátási láncok elszakadtak, mindennapossá váltak a hiányok és torlódások. Ezek orvoslására a nagy jegybankok és a kormányok összehangolt akciókba kezdtek. Előbbiek óriási mértékű likviditásnövelést hajtottak végre – nevezzük pénznyomtatásnak –, míg utóbbiak jelentős nagyságrendben bocsátottak ki államkötvényeket. Így a kormányok nem hagyták cserben polgáraikat és cégeiket, jelentős támogatásokat nyújtva nekik. A folyamat azonban oda vezetett, hogy a megbénult mindennapi élet miatt az emberek nem tudták elkölteni a bevételeiket, ezért megtakarításai a korábban megszokottaknál nagyobb mértékben halmozódtak fel.

Miután enyhült a járvány miatti szigor, megkezdődött a leállt motorok újraindítása, az elszakadt láncok újrafűzése. Hirtelen azt tapasztalták a legtöbb ágazat képviselői, hogy soha nem látott kereslet alakult ki a termékük, szolgáltatásuk iránt. A vevők elfogadták azt, hogy várni kellett számos termékre (amire addig nem), és kisebb volt a kínálat, mint a kereslet, tehát a gyártóknak, forgalmazóknak, szolgáltatóknak árat lehetett (és kellett) emelni. Ez az ördögi kör addig tart, amíg a vásárlók (korábban felhalmozott) többletpénze el nem fogy, és visszaáll az élet normál rendje.

A vállalkozások szempontjából globálisan kiemelkedően kedvező volt a 2022. év. A cégek többsége rekordprofitot tudott felmutatni, amiben elsődlegesen a keresleti oldal ereje játszotta a legnagyobb szerepet, de a finanszírozási kondíciók is támogatóak voltak az év nagy részében (csak az utolsó negyedévben váltak jóval szorosabbá).

A 2023. év azonban már más gazdasági környezetet jelent: a megemelkedett kamatlábak jóval nehezebbé teszik a finanszírozást, és a leapadó megtakarítások a csökkenő reálbérekkel együtt visszavetik a fogyasztói keresletet.

A vállalkozások még jó ideig nagyon szép emlékként fogják felidézni magukban a 2022. évet.

Magyarország

A héten két fontos gazdasági adat látott napvilágot itthon: a 2023. márciusi folyó fizetési mérleg – az országba érkező devizabevételek és -kiadások – egyenlege, valamint a 2023. I. negyedévi GDP mértéke. Előbbi +0,45 milliárd forint értéket mutatott (2 éve az első pozitív havi adat), míg utóbbi a piac által várt 0,9%-os éves visszaesést produkálta (negyedéves alapon -0,2%-ot). Ezek az értékek (pontosabban alakulásuk trendje) illeszkednek szűkebb környezetünk, Európa gazdasági folyamataihoz, így valószínűleg a továbbiakban is hasonlóan fogunk mi is teljesíteni, mint a környező országok és legnagyobb gazdasági partnerünk, Németország.

A forint a hét közepéig még erősödni tudott, már 368 közelében is járt az euróval szembeni árfolyam. Aztán csütörtökön gyors lendülettel 377-ig gyengült, valószínűleg a régóta várt kamatcsökkentési ciklus kezdetét kezdi beárazni a piac. Egyre több tényező alakul ugyanis annak megfelelően, amit az MNB a monetáris lazítás feltételeként kommunikál. Mindenesetre jó lenne minél hamarabb lefaragni a kamatokon, mert az extrém magas finanszírozási költségek sokba kerülnek mindenkinek, és lassítják a gazdaság normalizálódását.

Az állampapírpiacon is látszik már ez a várakozás, a hozamcsökkenés megindult, azonban inkább az éven belüli futamidőket érintette (miközben a fejlett piacokon emelkedő trend volt megfigyelhető).

Eurózóna – Európai Unió

Az Európai Bizottság a héten frissítette gazdasági előrejelzését: az eurózóna GDP növekedése 1,1 százalékos lehet idén, míg az infláció átlagosan 5,8 százalék, jövőre pedig +1,6 százalék és +2,8 százalék várható. A konjunktúra mutató esetében inkább optimistának mondhatók ezek a várakozások, míg a fogyasztói áremelkedést remélhetőleg túlbecsülik. A rövid távú visszatekintő ipari adatok nem sok jót sugallanak, míg a gazdasági hangulatindexek alapján a vállalkozások a közeljövőt látják borúsnak.

Az inflációs nyomás azonban folyamatosan érezhető, főként a munkaerőpiac feszítettsége aggasztja a jegybankárokat. A héten ismét elhangzott egy nyilatkozat a további erőteljes kamatemelés(ek) szükségességével kapcsolatban, amit egyelőre a piac figyelmen kívül hagyott.

Olyannyira, hogy az euró nem tudott visszaerősödni az amerikai dollárral szemben, sőt, két hónapos mélypontra süllyedt (1,08 alá).

A teljes heti pénzpiaci összefoglalót az Adózóna oldalán olvashatja el.