Heti PénzPiac – 2023. 19.hét

Az alábbi összefoglalónk a hét fontosabb pénzpiaci- és gazdasági eseményeit tartalmazza, melyek hatással lehettek és lehetnek a hazai vállalkozások életére.

Lassan enyhül a szorítás

Néhány éve senki sem gondolta volna, hogy mostanra az egyik legfelkapottabb gazdasági téma az egész világon az infláció lesz. Ez kiemelten igaz szűkebb hazánkra. Olyannyira a mindennapi közbeszéd része lett a fogyasztói árak növekedése, hogy szinte minden beszélgetésben említésre kerül. Az elmúlt egy évben a „meddig mehet még?” kérdés volt többségben, egy-két hónapja már a „jó, hogy csökken, de mikor lesz már újra legalább egy számjegyű?!” fohász hallható a leggyakrabban. Amikor 2022-ben a 20 százalékos tartományba ért itthon ez a mutató, elhangzott politikusok részéről ígéretként, hogy 2023. év végére 10 százalék alatt lesz ismét. Nos, ennek elérése érdekében történtek lépések, de azt kell mondanunk, hogy a közgazdaságtan számos modellt használ, melyek szinte mindegyike azt mutatja, hogy a jelenlegi gazdasági folyamatok eredményeképpen gyakorlatilag borítékolható, hogy mindenféle nagyívűnek látszó beavatkozás nélkül is be fog következni a most még hihetetlenül meredeknek tűnő infláció csökkenés.

Amit láttunk a tavalyi évben: jelentősen nőttek a lakossági jövedelmek (ezek nagy része egyszeri juttatás volt), és ezt el is költötték az emberek, tehát a kereslet hirtelen megnőtt, a kínálat nem tudott vele lépést tartani (amiben egyéb korlátozó tényezők is szerepet játszottak). A nemzetközi energiaárak is jelentősen nőttek, ami számos változást okozott itthon: a magasabb árak beépültek minden termék és szolgáltatás árába. És amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a forint folyamatos gyengülése (melynek részben okozói voltak az előbb említettek) szintén az árak növekedését idézte elő. Az inflációs trend három hónapja fordult: a lakossági fogyasztás annyit esett vissza, amennyit nőtt egy évvel korábban, az energiaárak normalizálódtak (visszatértek a háború kirobbanása előtti szintekre), és a hazai deviza az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta idén a meghatározó világpénzekkel szemben (az elmúlt egy év legerősebb árfolyamán forgott a forint a héten az euróval és az amerikai dollárral szemben is). Ami számunkra – a világ egyik legnyitottabb gazdaságának – még az egyik fontos tényező, hogy a meghatározó külkereskedelmi partnereinknél mindenhol jelentősen alacsonyabb az infláció, mint nálunk, és trendszerű csökkenés is látszik. Tehát minden adott ahhoz, hogy 2023. a magyarországi infláció jelentős mérséklődésének éve legyen.

Magyarország

Az előbbiekben kifejtett hazai inflációs folyamat 2023. áprilisi állomásának adata a héten látott napvilágot: 24 százalék lett az év/év mutató. Ez már végre érzékelhető csökkenés az előző hónapokhoz képest, lassan enyhülő szorítás – a maginflációs adat is csökkent végre, de a 24,8 százalékos érték még arra utal, hogy a következő hónapokban is csak kicsiket fog lépkedni lefelé a fogyasztói árnövekedés üteme (a nagyobb mértékű javulásra nyár végén, ősz elején számíthatunk). Kedvező lett a márciusi külkereskedelmi mérleg egyenleg előzetes adat, ami utoljára évekkel ezelőtt mutatott közel 1 milliárd euró pozitív értéket (elemzők szerint a jelentősen visszaeső belső kereslet miatt tudott javulni az egyenleg). Államháztartási adatokat is kaptunk: a központi költségvetés hiánya áprilisban mínusz 620 milliárd forint lett, ezzel együtt az első négy hónap adata: mínusz 2 700 milliárd forint (ami az éves hiányterv 80 százaléka). A kedvezőtlen adat mögött két fő tényező állhat: a visszaeső kiskereskedelmi forgalom miatt az áfabevételek nem a vártnak megfelelően alakultak, valamint a korábban tervezettnél jóval magasabb piaci kamatszint nagy mértékű állami többletkiadást jelentett.

Eurózóna – Európai Unió

Az EKB tisztségviselői továbbra is szokatlanul hevesen sürgetik a kamatemelés fontosságát, és tesznek előrejelzéseket nap mint nap, hogy mennyit kell még az európai jegybanknak szigorítania, hogy az infláció leküzdhető legyen. Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy a jegybankoknak van egy nagyon fontos feladata: lehetőleg nem a gazdasági folyamatok és események után kullogni, hanem inkább irányítani és befolyásolni azokat. Az infláció egyébként pontosan olyan folyamat, melyet a várakozások alakítanak leginkább. Tehát, ha a piaccal el tudják hitetni a jegybankárok, hogy kőkeményen fognak küzdeni az infláció ellen, és minden eszközt bevetnek a letörése érdekében, akkor gyakorlatilag a „szavak erejével” is el lehet érni a célt, és nem is kell majd tovább emelni a kamatokat.

Ami jól is jönne az eurózóna gazdaságainak, mert már kezdenek megmutatkozni az eddigi monetáris szigorító lépések eredményei is a gazdasági teljesítményen. Gyenge ipari adatok jöttek a legnagyobb gazdaságokból és a hangulatindexek is további visszaesést vetítenek előre.

Az euróövezeti infláció csökkenő trendje megtorpanni látszik a legutolsó adatok alapján, de ismerve a gazdaság szerkezetét, jó eséllyel számíthatunk arra, hogy egy év múlva ismét az EKB célsávján belül lesz a fogyasztói árnövekedés éves üteme.

Mindenesetre az EUR/USD keresztárfolyam alakulása azt mutatja, hogy a piac most inkább arra hajlik, hogy már nem fog tovább csökkenni a két deviza közötti kamatkülönbözet, így a héten az 1,09-es szintre, azaz egyhavi csúcsra erősödött az amerikai deviza (pedig a pénzpiaci instrumentumok árazása szerint az euró alapkamat még 0,75 százalékot fog nőni, mielőtt újra csökkentenék, az amerikai dollár esetében viszont már nincs beárazva további szigorítás, sőt).

A teljes heti pénzpiaci összefoglalót az Adózóna oldalán olvashatja el.