2024. 3. hét – Heti Pénzpiac – Terhelő kamatok

Az elmúlt két évben gyakorlatilag nem múlt el nap úgy, hogy az emelkedő vagy magas kamatok és az államadósság ne szerepelt volna a hírekben. Az előző évtizedhez képest ez jelentős változás, mert akkoriban ezekkel a pénzügyi dolgokkal csak a szakemberek foglalkoztak. Az olcsó pénz korában nem volt fontos, hogy ki mennyivel tartozik a hitelezőinek.

Az egyre szigorúbbá váló pénzügyi környezet azonban alapjaiban változtatta meg a kölcsönt nyújtók viselkedését. Egyre inkább figyelembe veszik az adósok megbízhatóságát, hitelminősítésüket. Ennek oka nagyon egyszerű: a korábbiakhoz képest erősen megnövekedett törlesztőket sokkal nehezebb lesz fizetniük a hitelt felvevőknek.

A világ kormányainak nagy része a 2010-es évek alacsony kamatai nyomán jelentősen növelte adósságait. Ez részben érthető is, mert az igen kedvező pénzügyi kondíciókkal történő eladósodás akkor nem járt látható kockázattal. A kölcsönvett összeggel azonban lehetett a gazdaságot fejleszteni, a társadalom számára hasznos beruházásokat végrehajtani.

A gondok majd csak akkor kezdődnek, amikor a kötelezettség-állomány (kapott hitelek, kibocsátott kötvények) elkezd átárazódni. Az olcsón szerzett kölcsönpénzt lejáratkor csak úgy tudják visszafizetni az adósok, ha helyette újabb hitelt vesznek fel. Ez a pénz azonban már jóval drágább lesz. Minél nagyobbra duzzadt a tartozás, annál több kamatot is kell utána fizetni. Emellett lehetnek olyan adósságok is, melyek kondíciói a futamidő alatt is változnak, ezeknél már egy új kamatperiódus is jelentősen növekvő pénzügyi terheket okozhat.

Nem kell nagymértékben eladósodnia egy országnak ahhoz, hogy a kamatok fizetése kihívások elé állítsa a központi költségvetést.

Számos ország azonban évek, évtizedek óta működik a GDP-je 100 százalékát meghaladó államadósság szinttel. Az őket terhelő kamatkiadások mégis alacsony szinten mozognak, így nem is éreznek késztetést arra, hogy leépítsék tartozásállományukat. Megtehetik, mert a számukra kölcsönt nyújtók bíznak bennük, kiszámíthatónak tartják az egymást követő kormányok gazdaságpolitikáját. Ezen túl az adott gazdaságot is megfelelően erősnek tartják ahhoz, hogy mindig elegendő adóbevételt fog produkálni a költségvetésnek, amiből fizethetők az adósságszolgálat terhei.

Időnként – főként válságos gazdasági időszakokban – vissza-visszatérő téma itthon Magyarország csatlakozása az euróövezethez. Ehhez több feltételt is, a konvergencia kritériumokat kellene teljesítenünk. Ezek az infláció elvárt alacsony szintjére, a központi költségvetés hiányának maximumára és a GDP-arányos államadósságra, valamint a hosszú távú (pl. 10 éves) állampapír-hozamok legmagasabb mértékére tartalmaznak mutatószámokat. Ezen túl még az adott ország devizájának két éven keresztül egy előre meghatározott, szűk sávon belül kell mozognia az euróval szemben.

Az elmúlt években a hazai költségvetési politika az előbbi célok közül kettőt mindenképpen szem előtt tartott. A büdzsé hiányát az elvárt 3 százalékos szint alatt kívánja tartani. Az állam tartozásait pedig a Bruttó Hazai Termék 60 százaléka alá szeretné leszorítani. Ha ez a két feltétel teljesülne, jó eséllyel a többi sem okozna már problémát.

Azt kell szorosan figyelnünk, hogy a régióbeli országok számára mennyire volt hasznos már eddig is a közös európai valuta bevezetése. Először azt vehetjük észre, hogy az euró használatával a kormánykötvényeikre fizetendő kamatok szintje alacsonyabb lett. Emellett a gazdasági szereplők számára megszűnt a devizaárfolyam ingadozása miatti kiszámíthatatlanság, és a korábban szükségszerű devizakonverziók költségeinek nagy része sem létezett többé.

Az euró használatát támogató keretrendszer egyértelműen arra helyezi a hangsúlyt, hogy kiegyensúlyozott gazdaságok értéktartó és stabil közös valutát hozzanak létre.

Eközben azt látjuk a világban, hogy Európa nagy ellenlábasai jelentősen megnövekedett adósságszintekkel üzemelnek. Ebben a kétes dicsőségnek számító aranyérmet Japán nyerte el, ugyanis mára a GDP 260 százalékát is meghaladta az állam tartozásainak mértéke. Mégis alacsony kamatokat kell fizetniük a kötvényeik és hiteleik után, mert bíznak bennük a befektetők.

Az óceán túlpartján, az USA-ban pedig az 1929-33-as világválság előtt elért csúcsot haladta meg nemrég az államadósság mutató: elérte a GDP 129 százalékát. A problémát az fogja majd okozni, ha még hosszabb ideig maradnak a szigorú kondíciók, ennek nyomán pedig a tartozások egyre nagyobb hányada fog átárazódni a magasabb kamatokra. Pedig már így is soha nem látott mértékű a költségvetés által fizetett kamatteher, és ez a várakozások szerint még tovább fog nőni. A féktelen állami költekezés pedig az adósság szintjét is tovább emeli. A kérdés, hogy a piac meddig lesz képes kielégíteni az egyre növekvő finanszírozási igényt.

Magyarország

Itthon a hét csendes volt gazdasági adatok szempontjából.

Hétfőn a 2023. novemberi építőipari kibocsátás mértékét ismerhettük meg, mely 12,8 százalékos éves szintű visszaesést mutatott.

A 2023. év végi államadóssággal kapcsolatban a hét közepén napvilágot látott egy előzetes adat, mely szerint a 2022. év végi 73,9 százalékos szinthez képest 0,5 százalékos mérséklést sikerült elérnie a kormánynak.

A forint a hét második felére kibillent egyensúlyi helyzetéből, és a 378 körüli szintről 382 fölé emelkedett az euróval szembeni árfolyam. A gyengülésben szerepe lehetett annak, hogy az MNB részéről az elmúlt hetekben elhangzott több olyan kijelentés is, mely szerint gyorsíthatnak a kamatcsökkentések ütemén a következő hónapokban.

Az állampapírpiac stabil maradt a héten, nem változtak érdemben a hozamok.

Európai Unió – eurózóna

A közös valutát használó országok héten publikált számai továbbra sem mutatnak a fellendülés irányába.

A 2023. novemberi ipari termelési adatok éves szinten 6,8 százalékos csökkenésről tanúskodnak.

A szintén 2023. novemberi építőipari kibocsátási statisztika számai 2,2 százalékkal múlják alul az egy évvel korábbi értéket.

A lakosság inflációs várakozása tovább mérséklődött, bár a felmérésben rögzített 3,2 százalékos legfrissebb érték még mindig jelentősen magasabb, mint az EKB által elvárt szint.

A vállalkozók gazdasági várakozásai viszont jelentősen javultak a 2024-es évre, ami jó muníció lehet az eurózóna gazdaságának helyreállásához a 2023-as gyenge év után.

Az Európai Központi Bank szakértői úgy látják, hogy az infláció makacsabb lesz, mint korábban gondolták, ezért a kamatcsökkentés megkezdését egyre későbbre, most már csak 2024. második félévére kommunikálják.

Azonban a tengerentúlon is egyre távolabbra igyekeznek tolni a lazítási ciklus kezdetét, így a héten a dollár közel 1 százalékot erősödött az euróval szemben, 1,086 környékére.

USA

Az amerikai gazdaság erősen zárta az ó-, és jól kezdte az újévet.

A munkaerőpiac az elmúlt hetek enyhülése után újra feszesebbé vált, jelentősen csökkent a munkanélkülisegély-kérelmek száma 2023. év második hetében.

A vártnál több építési engedélykérelmet nyújtottak be év végén, viszont jelentősen csökkent a megkezdett lakásépítések száma.

A feldolgozóipar kilátásai eddig sem voltak rózsásak, és a legfrissebb hangulati felmérés szerint tovább romlottak.

A kiskereskedelmi forgalom viszont újabb rekordot döntött 2023. decemberben, 5,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Ezek a számok azt sugallják a Fed-nek, hogy nem kell sietnie a kamatcsökkentéssel. A jegybankári nyilatkozatok azt tükrözik, hogy az inflációt még nem tartják legyőzöttnek.

A teljes heti pénzpiaci összefoglaló az Adózóna oldalán olvasható.

Ha könyvelői, adószakértői vagy bérszámfejtői segítségre van szüksége, kérjen ajánlatot és megbeszéljük hogyan tudunk együtt dolgozni.