Családtervezés és pénzügyek – érthetően az ellátásokról 1. rész


  1. A várandósság bejelentése és a táppénz

Amikor egy pár a családtervezés előtt áll, sokszor nem is gondol bele, mi mindenre kellene odafigyelni ahhoz, hogy a legmagasabb ellátásban részesülhessen a család a babavárás alatt és a szülés után.

Cikksorozatunkban szeretnénk röviden és érthetően bemutatni azt a folyamatot, amibe a várandós nő belecsöppen és tart nagyjából a gyermeke 3 éves koráig.

Kezdjük is az elején, az első részben két fontos témával: a várandósság bejelentésével és a táppénzzel.

Az első pozitív terhességi teszt után még kevesen szokták bejelenti a munkahelyen a várandósság tényét.

Azonban azt fontos tudni, hogy védettség, azaz felmondási védelem csak akkor áll fenn, ha a munkáltatónak tudomása van a terhességről.

A munka törvénykönyvében ugyan benne van, hogy a felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja, de ez nem kötelező jellegű, csak egy lehetőség. Tehát az első dolog,amit meg kell tenni a nyugodt babavárás érdekében, az egy írásbeli bejelentés a munkáltató felé. Mindenképpen legyen erről az átadás-átvételről bizonyíték. Ez lehet egy dátum-aláírás-bélyegző párosítás, vagy egy tértivevényes átvételi elismervény, esetleg egy e-mailes válasz a munkáltató részéről. A későbbiekben a bejelentésre csak akkor tudunk hivatkozni, ha tudjuk bizonyítani, hogy a munkáltató tudtára adtuk az áldott állapot tényét.

Innentől kezdve nyugodt lehet az ember, legalábbis ami a munkaviszonyát illeti. Azonnali hatályú felmondást még mindig alkalmazhat a munkáltató, de ahhoz alapos indok kell, melyet az Mt. 78. §-a tartalmaz.

Sokszor előfordul, hogy a munkavállaló állapota nem teszi lehetővé a munkavégzést. Amennyiben a kezelőorvos erről igazolást ad, a várandós nő veszélyeztetett terhességi táppénzre tud menni. Ez tarthat akár egészen a baba születéséig is. A táppénz főszabály szerint a jogosultság kezdő napját megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem alapján kerül megállapításra. A megállapított bruttó összeg 50 vagy 60%-a lesz a táppénz alap. Ebből még 15% SZJA-t vonnak le, így kapjuk meg a nettó összeget. Mivel SZJA köteles jövedelem, érvényesíthető belőle a családi adókedvezmény, a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, de érvényes rá a 25 és 30 év alattiak adókedvezménye is.  A táppénz naptári napra jár, tehát nem csak hétfőtől-péntekig, hanem hétvégére is. Fontos még megemlíteni, hogy 9-es kód esetén nem lehet betegszabadságot elszámolni.

Na, de mi a helyzet akkor, ha a munkáltató jogszabálynál fogva nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót? Például éjszakai munka, nehéz fizikai munka, esetleg veszélyes anyagokkal való munkavégzés miatt? Általánosan elterjedt, hogy a munkavállaló ebben az esetben is táppénzre megy, ezzel elesve bérének jelentős százalékától. Viszont, amennyiben a munkáltató nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének, a munkavállalót az Mt. 147. §-a szerint alapbér illeti meg. Ez az úgynevezett állásidő, melyre a távolléti díj 100%-a jár.

Cikksorozatunkat a 2. résszelfolytatjuk, amelyben szó esik a CSED-ről, GYED-ről!


Comments are closed.