Bérpótlékok A-tól Z-ig


Ebben a cikkben a munkabérről és annak elemeiről igyekszünk egy érthető összefoglalót írni.

Bérpótlékok A-tól Z-ig

A havi munkabérünk lehet egy fix összeg, de az is lehet, hogy minden hónapban más és más. Előbbi eset tipikusan a havibér esete, amikor is a munkaszerződésünkben egy meghatározott összeg szerepel, melyet minden hónapban megkapunk a munkanapok számától függetlenül. Persze amennyiben rendkívüli munkavégzésre kerül sor, vagy esetleg betegszabadság vagy táppénz kerül szóba, akkor az összeg változhat.

Órabéres megállapodás esetén viszont többnyire minden hónapban más összeg fog szerepelni a bérpapírunk végén. Különösen akkor, ha munkáltató több műszakos tevékenységet folytat, egyenlőtlen munkaidő beosztást alkalmaz.

A munkabér két részből áll: alapbér és esetleges bérpótlékok.

Az alapbér minimumát minden évben a Kormány határozza meg. Ez a minimálbér, ami 2023-ban 232.000 forint és a garantált bérminimum, ami 2023-ban 296.400 forint. Várhatóan ezen összegek 2024-ben ismét emelkedni fognak.

A minimálbér az a legkisebb munkabér, amelyet kötelező megadni minden munkaviszonyban. A garantált bérminimum pedig azoknak jár, akik olyan munkakörben dolgoznak, ami legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Ha a munkakörhöz nem szükséges semmilyen ilyen végzettség, akkor nem kötelező megadni a garantált bérminimumot – akkor sem, ha a munkavállalónak egyébként van bármilyen magasabb végzettsége.

A bérpótlékok a rendes munkaidőre járó béren felül illetik meg a munkavállalót, tehát ezen felül kell számítani.

Nézzük, hogy milyen fajtái vannak, mikor és mennyi jár (Mt. 139.§ – 145.§)

Vasárnap történő munkavégzés esetén 50% bérpótlék jár, ám nem mindenkinek. Kizárólag a törvényben meghatározott esetekben: több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, kereskedelmi tevékenységet vagy kereskedelmi tevékenységet kiszolgáló, illetve kereskedelmi jellegű turisztikai tevékenységet folytató munkáltató esetében.

Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlékot köteles fizetni a munkáltató. Vigyázat, a munkaszüneti nap nem egyenlő a hétvégével, vagy egy keddi munkaszüneti napot megelőző hétfővel. Hogy mi a munkaszüneti nap azt az Mt. 102.§-a pontosan megfogalmazza: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.

Amennyiben a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik– azaz legalább a havi munkaidő egy harmad részében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdés között legalább 4 óra eltérés van –, akkor jár a műszakpótlék. 18 és reggel 6 óra közötti munkavégzés esetén 30% a bérpótlék mértéke.

Kiemelnénk, hogy amennyiben a rendszeres változás fogalmának nem felel meg a havi beosztás, úgy sajnos nem jár a műszakpótlék. Például, ha a munkavállaló a 20 munkanapból 5 napot délelőtt 6:00-14:00-ig dolgozott, majd 15 napot éjszaka, 22:00-6:00-ig, akkor bizony műszakpótlékra nem lesz jogosult.

Ellenben éjszakai pótlékra igen. Ugyanis műszakpótlékra nem jogosult munkavállalónak éjszakai munkavégzés esetén – 18 és reggel 6 óra között –, ha a munkavégzés tartama az 1 órát meghaladja éjszakai pótlék jár. Mértéke 15%.

50% bérpótlék vagy szabadidő jár a beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladó rendkívüli munkaidőre, valamint a munkaidőkereten vagy elszámolási időszakon felüli munkavégzés esetén. A szabadidő nem lehet kevesebb, mint a túlmunka tartama és csal a felek szóbeli vagy írásbeli megállapodása alapján lehetséges.

A beosztás szerinti heti pihenőnapon elrendelt rendkívüli munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. Amennyiben a munkáltató másik pihenőnapot biztosít, úgy csak 50% bérpótlékot köteles fizetni az elrendelt túlórára.

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkavégzés esetén szintén 100% bérpótlékot köteles fizetni a munkáltató.

További bérpótlék még a készenléti pótlék, amely 20%, valamint az ügyeleti pótlék, mely 40%. Amennyiben azonban tényleges munkavégzés is történt a készenlét vagy az ügyelet alatt, akkor a rendkívüli munkavégzés esetén alkalmazandó bérpótlékot kell fizetni.       

A bérpótlékok elszámolásának egyszerűsítése érdekében a munkáltató és a munkavállaló megegyezhet egy, a bérpótlékokat is magában foglaló alapbérben, vagy megállapíthatnak egy pótlékátalányt, melyet minden hónapban fixen fizet a munkáltató. Fontos a szerződésben rögzíteni, hogy pontosan mely pótlékokat foglalja magában ezen megállapodás.

Korábbi összes munkaügyi témájú cikkünk elolvasható ide kattintva.


Comments are closed.