2024. 8. hét – Heti PénzPiac – Kiegyenlítő eszköz

A 2022-es év több szempontból is emlékezetes volt mindannyiunk számára. A világjárványt sikerült megfékezni, a gazdasági és társadalmi korlátozásokat fokozatosan feloldották az országok. Az emberek két évig csak visszafogottan fogyasztottak, majd amikor visszatért az élet a normális kerékvágásba, a többletkereslet hirtelen és egyszerre szabadult rá a piacra. Ezzel párhuzamosan viszont a globális kínálati oldalt beszállítói és logisztikai problémák sújtották. A szomszédunkban ebben az évben kirobbant egy háború, melynek globális hatásai jóval túlmutattak méretein.

Az előbb említett események együttes eredményeként megdrágultak az energiahordozók, a nyersanyagok, és éledezni kezdett szinte minden országban a már rég elfeledett infláció. Ez kihívás elé állította a jegybankokat, melyek felvették a kesztyűt. Korábban jól bevált eszközöket vetettek be az áremelkedés megfékezésére: kamatemelést és a pénz mennyiségének szűkítését.

Magyarországon ebben az évben olyan pénzpiaci mozgásokkal szembesültünk, melyek világszinten is jelentősnek számítottak, olyannyira, hogy elérték a nemzetközi gazdasági sajtó ingerküszöbét is. A 2022. év elején még 370 Ft alatti euróárfolyam kilenc hónap múlva már 430 Ft feletti szinteken járt, az irányadó jegybanki kamat szintje pedig ugyanezen időtávon 2,5 százalékról 18 százalékra ugrott. A hazai inflációs görbe is hasonlóan alakult: a januári 7,9 százalék után októberben már 21 százalékot meghaladó fogyasztói áremelkedést tapasztaltunk.

A magyar gazdaság nemzetközi mércével vizsgálva kicsinek és rendkívül nyitottnak számít. Ez a két tulajdonság bizonyos helyzetekben lehet előnyös, más időszakokban pedig hátrányos. A 2022-es év épp ez utóbbira, a sérülékenységünkre mutatott rá.

Egy gazdaság nyitottsága azt jelenti, hogy az áruk-, a munkaerő- és a tőke be- és kiáramlása szabad, nincsenek korlátozások.

Magyarország GDP-hez viszonyított áru- és termék külkereskedelmi forgalma az egyik legmagasabb a világon. Ha az ellátási láncokban zavar keletkezik vagy a nemzetközi kereslet-kínálati egyensúly felborul, az jelentősen befolyásolja az ország gazdasági teljesítményét.

A hazai munkaerőpiacon évek óta a magas foglalkoztatottság jellemző, mely bizonyos szakmákban munkaerőhiánnyal párosult. Ennek egyik oka, hogy a 2010-es évek második felében a világ minden tájáról hazánkba települő számos gyártó- és szolgáltató cég sok munkáskezet igényelt. Ezzel egy időben viszont az Európai Unió országai is elcsábították a magyar dolgozókat.

A Magyarországon termelő- vagy szolgáltató vállalkozást alapító, vagy csak befektetni kívánó külföldiek az elmúlt években jelentős mennyiségű tőkét hoztak be. Ezek egy részét azonban bármikor ki lehet vinni az országból, ha a tulajdonos problémákat, bizonytalanságot vagy veszélyt érzékel.

A 2021-es év második felétől normalizálódni kezdtek a pandémia alatt megszűnt globális gazdasági kapcsolatok. A 2022-es évben is folytatódott a helyreállás, de az év elején kirobbant fegyveres konfliktus hatására a kőolaj és a földgáz, valamint a villamos energia ára hirtelen az egekbe szökött.

Magyarország az energiahordozók többségét és a villamos energia egy részét külföldről szerezte és szerzi be még ma is. A két éve nagymértékben megemelkedett nemzetközi árszint hatására az importszámla is drasztikusan megnőtt. Eközben viszont a korábban folyamatos működőtőke-beáramlás lelassult, és az Európai Unióból érkező támogatások utalása is leállt. Mindezek együttesen az infláció fellángolását, valamint a hazai valuta jelentős gyengülését okozták. Az MNB az irányadó kamatszint drasztikus megemeléséről döntött, csak így látta lehetségesnek a negatív folyamatok megállítását és a bizalom megerősítését.

Az elmúlt egy évben helyreállt a hazai külkereskedelmi egyensúly, sőt, jelentős többlet alakult ki.

A külpiaci pénzáramlásokat mutató folyó fizetési mérleg is pozitív egyenlegűvé vált. A kamatokat fokozatosan csökkentette a jegybank, a forint árfolyamának alakulása pedig visszatért a korábban megszokott mintához. Szintje azonban az évekkel ezelőttinél magasabb szinteken stabilizálódott.

A Magyar Nemzeti Bank tisztviselői számos alkalommal hangsúlyozták, hogy számukra nincs árfolyamcél. Nem az a fő szempont, hogy milyen szinten áll a forint a meghatározó devizákkal szemben, hanem az, hogy a rövid távú mozgások kiegyensúlyozottak legyenek.

A nemzetközi pénzpiacok történelmét vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy a devizaárfolyam direkt módon történő befolyásolása általában nem jár az elvárt eredménnyel. A deviza árfolyama és annak változása ugyanis a gazdasági viszonyokat tükrözi, és nem fordítva. Tehát, amikor erős a gazdaság és ezzel konzisztens a monetáris politika, akkor a deviza is stabil. Amikor azonban a gazdaság és a pénzügyi kondíciók nincsenek összhangban, azt az összeomló valutaárfolyam mutatja a legjobban.

Magyarország

Amilyen rosszul zárult a 2023-as év az állami pénzügyek tekintetében, olyan kedvezően indult a 2024-es:

A héten napvilágot látott a végleges tavalyi államháztartási egyenleg, mely 6,5 százalékos GDP-arányos hiányt mutatott. Ehhez társult egy 6,8 százalékos finanszírozási igény. 

A 2024. január végi MNB statisztika szerint a nemzetközi tartalékok szintje 5,2 Mrd euró növekedés eredményeként rekordra, 46,57 Mrd euróra bővült.

A 2023. decemberi bruttó bérek 16,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ez az adat már több mint 10 százalékos reálbér növekedést jelez.

A munkanélküliségi ráta 2024. januári 4,6 százalékos értéke továbbra is igen kedvező, bár némi növekedést jelent a decemberi 4,4 százalékhoz képest.

Jövő héten kamatdöntő ülést tart az MNB, melyen várhatóan további 0,75 vagy 1 százalékos irányadó ráta csökkentésről határoz a Monetáris Tanács. A forint az elmúlt egy hétben egy szűk sávba, 387 és 389 közé szorult az euróval szemben.

Európai Unió – eurózóna

Vegyes gazdasági jelzések érkeztek az euróövezetből a héten:

Az inflációs nyomás további enyhülését vetíti előre a januári nagykereskedelmi árak éves szintű 2,7 százalékos csökkenése.

Februárra javuló teljesítményt mutatnak az ipari gazdasági hangulatindexek, míg a szolgáltató szektor hasonló mutatója csökkenő keresletet vetít előre.

Az EKB vezetői továbbra is ragaszkodnak ahhoz az elgondolásukhoz, hogy az eurózónában a túlzott béremelkedési ütem még okozhat nem kívánt meglepetéseket a dezinfláció folyamatában. Az első kamatvágást leghamarabb a nyár elejére várhatjuk.

A dollár és az euró egymással szembeni árfolyama egy 0,5 százalékos sávban, 1,077 és 1,082 között ingadozott az elmúlt napokban.

USA

A gazdasági konjunktúramutatók némi lassulást tükröznek a legfrissebb adatok szerint:

A hangulatindexek minden szektor tekintetében csökkenést mutatnak februárban az előző hónaphoz viszonyítva, de ezzel csak a várható növekedés mértéke lesz kisebb.

Az ingatlan- és jelzáloghitel piacon viszont érezhető a magas kamatszint visszafogó hatása, a házépítések száma alacsony szintre esett és alacsony mértékű a finanszírozási kereslet is. A munkaerőpiac viszont továbbra is feszes, ami a vártnál kevésbé csökkenő inflációval együtt óvatosságra inti a Fed-et.

A teljes heti pénzpiaci összefoglaló az Adózóna oldalán olvasható.

Ha könyvelői, adószakértői vagy bérszámfejtői segítségre van szüksége, kérjen ajánlatot és megbeszéljük hogyan tudunk együtt dolgozni.